Az elektromos autókkal kapcsolatos egyik gyakori kifogás, hogy drágák, de legalábbis többe kerülnek, mint a benzines vagy dízel modellek. Ez napjainkban sajnos még tagadhatatlanul igaz - az autóipari ökölszabály szerint két, azonos felszereltségű, ugyanolyan modell esetén az elektromos változat 40 százalékkal drágább, mint a belső égésű motorral szerelt, az angol internal combustion engine kifejezésből képzett rövidítéssel ICE-nak nevezett autó.
Ez természetesen érthető, hiszen viszonylag új technológiáról van szó. Bár elektromos autók már a XX. század elején is léteztek, az akkori, kezdetleges megoldásokat hamar kiszorította a benzinmotor. A tömeggyártásra alkalmas elektromos autók az elmúlt bő egy évtizedben jelentek meg, miután Elon Musk cége, a Tesla 2008-ban piacra dobta az első Tesla Roadstert.
Azóta sok víz lefolyt a Dunán, az elektromos autóknak jelentősen megnőtt a hatótávja, miközben a töltési idők is csökkenésnek indultak. Az említett Tesla idén már várhatóan több mint egymillió elektromos autót gyárt majd és a többi márka is kezdi komoly mértékben felpörgetni a termelését - különösen, hogy 2035-től már csak tisztán elektromos hajtású autókat lehet újonnan értékesíteni az Európai Unió területén. A nagy kérdés, hogy mikorra várható az úgynevezett árparitás elérése, azaz, mikortól kerülhetnek ugyanannyiba az elektromos autók, mint az ICE-verziók.
A lehetséges választ most Jim Rowan, a Volvo vezérigazgatója mondta ki - írja az InsideEVs. A lap információi szerint a kínai hátterű svéd autómárka első embere szerint bő két év múlva, 2025-ben érhetjük el ezt a fontos mérföldkövet.
A szakember sietett rámutatni, hogy egy sokváltozós egyenletről van szó, de az optimista forgatókönyv szerint megvan a lehetősége, hogy az évtized közepére valóban elérje az autóipar a sokak által vágyott árparitást. Persze, nagy kérdés, hogy 2025-ben milyen állapotban lesz a világ gazdasága, a mostani recessziót követően, illetve, hogy áll majd a kőolaj világpiaci ára, többek között az ukrajnai háború fényében.
Ettől függetlenül Rowan jóslata reménykeltőnek tűnik, különösen, hogy a Volvo-vezér kijelentette: a sikerre törekvő autógyártóknak nem lenne szabad az állami támogatásokra pályázni, ehelyett meg kell oldaniuk, hogy olyan elektromos autókat gyártsanak, amelyek meggyőzik az embereket és amelyeket meg is tudnak fizetni.
Úgy gondoljuk, hogy az árparitást 2025 környékén érhetjük el, amikor már kellően fejlett lesz a technológia ahhoz, hogy lenyomja az akkumulátorok árát. Az új technológia pedig növeli majd a hatótávokat. Kisebb akkumulátorok, nagyobb hatótáv, alacsonyabb költségek - ezt fogjuk elérni
- mutatott rá Rowan, egy stockholmi autóipari rendezvényen mondott beszédében.
A fenti gondolat pedig egy fontos megközelítésre is rámutat, amely felé egyre inkább elkezdenek kacsintgatni az autógyártók. Rowan ugyanis a kisebb, de fejlettségük miatt azonos, vagy még nagyobb hatótávot jelentő akkumulátorokat említette - mivel ezek jelentik az elektromos autók esetén a legnagyobb költséget, adja magát, hogy a kisebb aksikat olcsóbban is elő lehet majd állítani.
Apropó, olcsóság: a Volvo első embere egy, a cég jelenlegi modelljeinél - mint például az általunk is tesztelt Volvo C40 Recharge - kisebb, városi elektromos autót is említett, amelyet a cég 2023-ban tervez leleplezni. Nagy kérdés, hogy pontosan mennyibe fog majd kerülni, nemrég ugyanis egy indiai autógyártó bemutatta a világ legolcsóbb elektromos autóját - kérdés, hogy a kínai Geely-konszern alá tartozó Volvo tud-e ennél jobb ajánlatot tenni a világnak.