Szakértők szerint hosszútávon a tömegközlekedés jövője a kötöttpályás közlekedésben lehet. Ugyan Európában hírhedten elavult a vasúthálózat, más kontinenenseken, főleg Ázsiában komoly összegeket fektetnek a vasúti fejlesztésekbe. A vonatok sok előnyük mellett "zöld" szempontból egy komoly szépséghibával küzdenek világszerte: hatalmas dízeligényük miatt nem tartoznak a legkörnyezetbarátabb megoldások közé.
A napenergia térnyerésével az elmúlt néhány évtizedben már többször felvetődött a solar-technológiával működő vonat ötlete. Az első ilyen projekt az ausztrál Byron Bay vasúttársaság napelem-panelekkel ellátott ősrégi lokomotívja volt 2017-ben, de ez csak 6 km-t tett meg 30 km/h-s sebességgel. Ezt követte ugyanabban az évben az indiai vasúti társaság már 80 km/h-t is elérő modellje.
Követve nem túl gyors elődeit, a kaliforniai, napenergiával üzemeltetett gyorsvasút a tervek szerint 354 km/h-s sebességre is képes lesz. 15 éve készülőben van ez az 1287 km hosszú vasúti hálózat, ami a nyugati parttól Vancouverig, és keletre Las Vegasig megy majd a tervek szerint. Obama elnöklése után a Trump-éra alatt szinte teljesen leállt a fejlesztés, de egy hónapja bejelentették, hogy folytatva a munkálatokat, 2030-ra befejezik és átadják az első szakaszt.
A járműnek 44 megawatt energiára lesz szüksége az üzemeléshez, ez 552 hektárnyi napelem teljesítménye. A gép fedélzeti akkumulátora a tervek szerint 62 megawattóra energiát lesz képes majd tárolni. A fejlesztőknek azt is bele kell kalkulálniuk, hogy az energia egy részét a szélsőséges időjárási viszonyok ellensúlyozása emésztheti majd fel.
A beruházás önmagában is nagyon költséges, de a folyamatos csúszások tovább növelhetik a számla végösszegét. Csak a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés, és a földtulajdonosokkal, helyi hatóságokkal való egyezkedés 1,2 milliárd dollárba kerülhet az előzetes számítások szerint.