Az elektromos autók megjelenését követően sokan felteszik a kérdést, hogy mi fog történni, ha a villanyhajtás kötelezővé válik, azaz, ha a forgalomban részt vevő összes autó "rászabadul" a villamos hálózatra. Hogyan bírja majd a terhelést az infrastuktúra, illetve hogyan lehet kezelni a csúcsidőszakokat, például az koraesti idősávot, amikor sokan hazaérnek a munkából és tölteni kezdik az autóikat.
A problémára többféle megoldást is fejlesztettek már - mi is beszámoltunk például a magyar MET3R nevű startupot, amely olyan hálózatkezelő szoftvert fejleszt, amely segít a terhelés kiegyensúlyozásában, de lehetővé teszi a megújuló forrásból származó energia priorizálását az autók töltése során. Hasonló megoldást alkalmaz az ABB kifejezetten zöld energiára optimalizált töltője is.
Akár megújulókról, akár elektromos autókról van szó, már jó ideje látszik, hogy a fosszilis energiahordozóktól való szabadulás kulcsa az energiatárolásban rejlik. Ez a terület most nagyon forró, számtalan kutatás zajlik, az ígéretesebb eredményekről pedig szinte naponta közölnek híreket. Mi is írtunk már például a folyadékba zárt napenergiáról, az energiatárolásra használható mikroorganizmusokról, vagy épp a gravitációs akkumulátorról.
Most azonban a Leideni Egyetem kutatói érdekes eredményre jutottak - írja az Electrek. Az elemzésük szerint ugyanis az elektromos autók akkumulátorai rövid távon képesek lennének megoldani a problémát.
A kutatók összesítették a jelenleg az elektromos autókban elérhető akkumulátorkapacitást és kiszámolták, hogy mennyi energia tárolására lehetnek alkalmasak a villanyhajtású járművek. Ebbe beleszámolták a jövőben forgalomba kerülő új autókat, az egyes piacok telítettségét, illetve az akkumulátorok kapacitásának csökkenését is - amelyről szintén ismert, hogy ez előzetes várakozásokkal ellentétben kiderült, hogy sokkal tovább bírják az igénybevételt, mint arra a szakma számított. Ennek ellenére úgy számolnak, hogy az autós életciklusuk után a még használható aksik is részét képezhetik ennek az óriási, globális hálózati energiatároló rendszernek.
A konzervatív becslés szerint - amely a villanyautósok 12-43 százalékának részvételét feltételezi - 2030-ra már akkora akkumulátor kapacitás lesz elérhető globálisan, amely lehetővé tenné a hálózati ingadozások kiegyensúlyozását.
A becslészünk szerint 2050-re a teljes technikai kapacitás elérheti a 32-62 terawattórát
- írják a kutatók a Nature Communications tudományos folyóiratban publikált kutatásban.
Ez jól hangzik, de a gyakorlati megvalósíthatóságot illetően azért akadnak kérdőjelek. Többek között kérdéses, hogy az évtized végéig megjelenő elektromos autók mindegyikében lesz-e V2G (vehicle-to-grid) megoldás, amely a hálózati visszatáplálást lehetővé tenné. Szintén fontos tényező, hogy mennyire tehetőek érdekeltté a villanyautósok, hogy a fenti konzervatív becslés szerinti részvételi arány megvalósítható legyen. Ettől függetlenül azonban tény, hogy az összkapacitást figyelembe véve valóban megvan a lehetőség egy globális, elosztott energiakezelő rendszer kiépítésére, legalábbis technológiai szempontból.