Sokáig a műanyagot tartották a múlt század legfőbb találmánynak, hiszen ezek a szintetikus anyagok - melyeket kezdetben főként csomagolásra használtak - tették lehetővé az ipari sorozatgyártás elindítását. Bár valóban sokat köszönhetünk ezeknek a mai napig, utólag már látszik, hogy milyen komoly árat kell ezért fizetnünk.
Ugyan az anyagcsoport problémás voltára egészen korán rájöttek már az ipari fejlesztésekhez közel álló szakemberek, sok időnek kellett még eltelnie ahhoz, hogy igazán komolyan is vegyék a dolgot. Ennek legfőbb oka, hogy bizonyos járulékos hátrányokra csak ezen anyagok tartós használatát követően derült fény, és még így is sokáig vélték úgy, hogy az egyszerűen és olcsón gyártható matéria használatából eredő előnyök sokkal hangsúlyosabbak.
Persze az idő múlásával gyorsan kiderült, hogy a hulladékgazdálkodás kapacitásai végesek, és bár akadnak biztató eredmények az újrahasznosítás hatékonyabbá tételére, nehéz az árral szemben haladni. A mára mikroműanyag formában mindenhol felbukkanó szennyeződések szinte kezelhetetlen problémát okoznak a környezetünkben, és mint kiderült, a csomagolt élelmiszereket is hajlamosak szennyezni egy új kutatás szerint.
A Journal of Exposure Science and Environmental Epidemiology című tudományos szaklap szerint egy vizsgálat során több mint 3600 különféle vegyszer jelenlétét mutatták csomagolt élelmiszereken, melyek közül körülbelül 100 kifejezetten veszélyes lehet az egészségre, de további több százról nem tudunk eleget ahhoz, hogy kizárhassuk a használatukból eredő kockázatot.
A szakemberek többek között egy sor örök vegyi anyagot (PFAS) is találtak a 3601 között, de akad köztük jó néhány további veszélyes is, például biszfenol, vagy a gyermekeknek szánt termékekből már kitiltott ftalátok. Ezeknek a PVC lágyítására használt anyagoknak, mint arra utóbb rájöttek, komoly hatása lehet az emberi hormonrendszerre, illetve a nemzőképességre.
Korábban már végeztek kapcsolódó kutatásokat, melyek szerint mintegy 14 ezer olyan vegyi anyag létezik, amely a gyártás, a csomagolás és a logisztikai folyamatok során közvetlenül érintkezik az élelmiszerekkel. Ezek a gyártási folyamat bármely szakaszában rákerülhetnek a termékekre az előállítás folyamatától a csomagoláson keresztül a szállításig.
A kutatást lefolytató szakemberek tulajdonképpen ezeket a vegyi anyagokat igyekeztek különböző úgynevezett biomonitoring-adatbázisokban fellelni. Míg alig néhány száz ilyen megtalálására számítottak, a 3601-es végeredmény meglepte őket is. Azt ugyan lehetetlen lenne kimutatni, hogy ezek egyértelműen a csomagolásból kerültek rájuk, de ez a legvalószínűbb magyarázat.
Szakértők azt javasolják, hogy ha szeretnénk ezekből az egészségre káros anyagokból minél kevesebbet fogyasztani, igyekezzünk minél több friss, feldolgozatlan és csomagolatlan termékeket vásárolni - ha van rá lehetőség - egyenesen a termelőtől. Ha mégis csomagolt élelmiszer vásárlására kényszerülünk, ügyeljünk rá, hogy minél kevesebb időt töltsön el így a termék, és semmiképp se melegedjen fel.