Az üvegházhatású gázok problémás hatását lassan már 50 éve jól ismerjük, ám tenni ellene, érdemben csökkenteni a kibocsátásokat még azóta sem sikerült. Ennek a legriasztóbb következménye az átlaghőmérséklet emelkedése, ami évről évre csökkenti az ökológiai egyensúlyt biztosítójég mennyiségét.
A tudósok évtizedek óta bizonygatják, hogy csak rossz és még rosszabb forgatókönyvek léteznek, ám most úgy tűnik, hogy hamarosan választásunk sem lesz ezzel kapcsolatban. Az Északi-sarkvidék jege évtizedenként 13 százalékkal zsugorodik, ami közelebb sejteti a nem várt végkimenetelt, vagyis a partvidékek eltűnését, mint az korábban bármikor is gondoltuk.
A szélmalomharcnak tűnő probálkozásokon túl, most azonban akadt egy használható ötlet a probléma orvoslására. Eszerint újonnan felfedezett óriásvírusok segíthetnek minket a probléma időleges megoldásában.
Úgy hangzik, mintha egy blockbusterből származna az ötlet, pedig valóban óriásvírusok élnek a sarkvidéki jégben. Ezek az óriási fertőző ágensek valójában segíthetnek lassítani a jég olvadását, és ezzel enyhíteni a globális felmelegedés hatásait. A grönlandi kutatás eredményeit, mely rátalált az apró parazitákra nemrégiben tették közzé egy dán szaklap hasábjain.
A gyanú szerint ezek az organizmusok lassíthatják a többek között olvadást is okozó hómoszatok fejlődését. Ezeket a normál vírusoknál sokkal nagyobb élőlényeket 1981 óta ismeri a tudomány. Míg egy átlagos vírus mérete körülbelül ezredrésze a baktériumokénak, addig ezek az óriásvírusok akár 20 százalékkal is nagyobbak lehetnek náluk.
Megtalálták már őket az óceánokban, a talajban és még az emberben is, de ez az első alkalom, hogy óriásvírusokat fedeztek fel a pigmentált mikroalgák által uralt hóban és jégben. A laikusok nem is gondolnák, de az Északi-sarkvidék hemzseg az élettől, a rozmároktól és jegesmedvéktől kezdve a madarakig, halakig, planktonokig és algákig. Minden tavasszal, a nap által felmelegítve, ez az alga virágzásnak indul, és megfeketíti a jeget, amelyen növekszik. Ez csökkenti a jég fényvisszaverő képességét, ami felgyorsítja a jég olvadását.
A sarkvidéki jég gyorsan csökken, és 2040-re a térség akár teljesen jégmentes is lehet. Ha ez bekövetkezik, az - a kézenfekvő következményeken túl - egy sor problémát fog felsorakoztatni az emberiség számára. Hatással van a globális hőmérsékletre, veszélyezteti a part menti területeket, az élelmezést, hozzájárul az élővilág csökkenéséhez, és kezelhetetlen mértékű metán felszabadulását okozza.
Az Aarhusi Egyetem kutatócsoportja Laura Perini, a Környezettudományi Tanszék munkatársa vezetésével átvizsgálta az Északi-sarkvidék jég- és hótakaróját különböző organizmusok után kutatva. A vizsgálat során találtak algákat, velük táplálkozó baktériumokat, fonalas- és élesztőgombákat, valamint a kérdéses óriásvírusokat.
Ezekről egyelőre nem sokat tudnak, csak feltételezik, hogy hasznosak lehetnek a jég olvadásának enyhítésében. Ha megalapozott feltételezéseik bebizonyosodnak, azzal a felmelegedés és az olvadás problémája még nem lesz megoldva, ám időt nyerhetünk vele addig is, míg az alacsonyan fekvő területek helyzetére nem találunk megoldást.