Bár sok ország örömmel venné, ha területén olyan értékes és stratégiai fontosságú ásványi anyagot bányásznának, mint az akkumulátorok gyártásához szükséges lítium, Szerbia lakossága mégis rendkívül megosztott ebben a témában. A mezőgazdaságban is kulcsfontosságú nyugat-szerbiai régióban a gazdák nem nézik jó szemmel a kitermeléssel kapcsolatos előkészületeket.
Vannak olyan mezőgazdaságból élő vállalkozók, akik akár tettleg is megakadályoznák a bányászat elindítását, mert nem szeretnének ilyen veszélyes üzemet a földjük szomszédságában. Mára az egyik legvitatottabb kérdéssé vált, hogy legyen-e bánya a völgyben vagy sem, és ez már a regnáló elnök, Aleksandar Vučić népszerűségét is kikezdi.
Míg a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a bánya lehetőséget jelent a gazdasági fejlődésre, a kritikusok szerint a kitermelés helyrehozhatatlan károkat okozna a Jadar-völgyben: a földalatti vízkészletekben, a termőföldekben és a térség két folyójának vízgyűjtő területeiben egyaránt. Egy szombati tüntetésen sokan emelték fel szavukat annak érdekében, hogy törvényi garanciát kapjanak a lítiumbányászat tiltására egész Szerbiában.
A Jadar-völgyben található lítium- és bórlelőhelyek feltárását a multinacionális Rio Tinto bányavállalat végzi immár 20 éve, és a közelmúltban felvázolta bányanyitási terveit. A hírhedt céget 150 éves fennálllása során sokszor érte már kritika korrupció, környezetkárosítás és az emberi jogok megsértése miatt, ami joggal nyugtalanítja a helyi lakosság egy részét.
A 2021-es és 2022-es tömeges tiltakozások arra kényszerítették Szerbia kormányát, hogy ideiglenesen függessze fel a bányatervet, majd júliusban újraindította azt, mielőtt Olaf Scholz német kancellár jelenlétében aláírta volna az EU-val a kritikus nyersanyagokról szóló megegyezést. Így tiltakozás ide vagy oda, a beruházás minden bizonnyal megvalósul.
Dubravka Djedović Handanović, Szerbia bánya- és energiaügyi minisztere szerint a térségben mintegy 158 millió tonna lítium található, ami a kontinens összes becsült lítiumkészletének mintegy 17 százalékát teszi ki. Szerinte Szerbiát a zöld átállás szempontjából kulcsfontosságú nyersanyag bányászata a világ élvonalába emelheti ezen a téren.
A miniszter szignózta azt az uniós memorandumot is, amely stratégiai együttműködést irányoz elő a fenntartható nyersanyagok, az akkumulátorok ellátási láncai és az elektromos járművek terén. A terv az, hogy ne csak nyersanyagot exportáljanak, hanem az új technológiák meghonosítását is ösztönözzék az országban.
Handanović azzal védekezik a gazdák támadásával szemben, hogy az esetleges feltárások a legszigorúbb uniós előírásoknak fognak megfelelni, és ígéretet tett rá, hogy semmilyen káros vagy negatív hatású gyakorlatot nem fognak engedélyezni. A kritikus anyagok bányászatát a zöldek félelmei ellenére jóváhagyták.
Bár a projekt közelebb hozhatja Szerbiát az EU-hoz, és segíthet csökkenteni a blokk Kínától való lítiumfüggőségét, a kritikusok szerint a tervezett bányászat kockázatai még mindig meghaladják az előnyöket. Egy időközben született tanulmány azt állapította meg, hogy a bánya nagy kockázatot jelent az egész régióra nézve, és már az előzetes feltárás súlyos károkat okozhatott.
A hatóságok szerint a bánya 2028 előtt nem nyithat meg. Vučić a jelenlegi tiltakozásokat politikailag motiváltnak nevezte, amelyeket bizonyos meg nem nevezett külföldi erők szerveznek, őt és kormányát támadva. A bánya mintegy 200 hektárnyi területet foglalna el a kiterjedt völgyben, amelyet jelenleg kukorica- és szójababföldek fednek.