Bár sok ember még a mai napig tamáskodik, egyre inkább egyértelmű a legtöbbek számára, hogy a globális felmelegedés nem valami kitaláció, és tényleg olyan időjárási eseményeket élünk át időről időre, amelyek akár csak egy évtizeddel ezelőtt is elképzelhetetlenek lettek volna. Mindamellett, hogy a 2023-as év a legmelegebb volt a mérések kezdete óta, komoly változások folynak bolygónk klímáját illető más kérdésekben is.
Az összeomlás szélén álló fő tengeráramlatunk, a "végítélet" gleccserének nagy arányú, gyors olvadása és a Nagy-korallzátony pusztulásának veszélye, mind arra mutatnak, hogy a dolgok nem jó irányba haladnak. A norvég székhelyű CICERO Nemzetközi Éghajlatkutató Központ után most egy újabb tudóscsoport is megerősítette, hogy adataik szerint az idén tapasztalt szélsőségek a jövőben egyre gyakoribbá, általánosabbá válnak majd.
A World Weather Attribution (WWA) közleményben szólította most fel a döntéshozókat, hogy tegyenek értékelhető lépéseket a globális felmelegedés visszaszorítására. Azt írják, hogy erre azért is van szükség, mert a jövőben kétszer ilyen gyakorisággal fognak előfordulni hasonló időjárási anomáliák világszerte.
A szélsőséges természeti események vizsgálatát zászlajára tűző szervezet szerint a Közép-Európán nemrégiben végigsöprő Boris a valaha mért legerősebb hasonló vihar volt. Az országonként eltérő intenzitással tomboló ciklon mintegy 24 halálos áldozatot követelt, és a maga mögött hagyott anyagi kár is eurómilliárdokban mérhető.
A projekten dolgozó éghajlatkutató, Joyce Kimutai szerint ez az eset jól rámutat arra, hogy a hagyományos tüzelőanyagok kora lassan a végéhez közeledik, és az ezzel kapcsolatos összefüggéseket mindenki látja, aki nem vak. Figyelmeztet, az ilyen időjárási jelenségek valószínűsége kétszeresére nőhet, és az erejük is nagyobb lesz 7 százalékkal.
A megjelent tanulmány alapján várhatóan 100-300 évente fordulhatna elő ilyen esemény 1,3 Celsius-fokos felmelegedés mellett, ha azonban az ipari forradalom előtti szinthez viszonyított felmelegedés meghaladja a 2 fokot, az ilyen viharok 50 százalékkal nagyobb valószínűséggel érkeznek, és 5 százalékkal több csapadékot is hoznak magukkal. Ez, ha így haladunk, legkésőbb 2050-re be fog következni.