Habár mindig lesznek majd kétkedők, egyre egyértelműbbé válik, hogy a bolygó átlaghőmérséklete felmelegedőben van. Ennek számos jelét tapasztalhatja már az is, aki még a szemének sem nagyon hisz, ugyanis a gleccserek mélyén lévő jégmagok arról tanúskodnak, hogy a tavalyi év volt az elmúlt 120 000 év legmelegebb időszaka.
Az óceánok lakmuszpapírjai, a korallzátonyok ennek szintén szomorú bizonyítékai, hiszen tavaly februártól kezdődően az elmúlt tíz év második kiterjedt korallfehéredése zajlik napjainkban is. Ilyenkor a vízi élőlények szöveteiben lévő szimbiotikus egysejtű algák a stressz hatására kilökődnek, vagy a bennük lévő fotoszintetikus pigmentek száma kritikusan lecsökken, ami tulajdonképpen egyfajta hattyúdal a vég előtt.
Egy nemrégiben született tudományos munka a Nagy-korallzátonyt és annak állapotát vizsgálta a klímaváltozás tükrében. Az ausztráliai Queensland partjaitól nem messze található természeti csoda jelenleg épp az elmúlt 400 év legmagasabb tengerfelszíni hőmérsékletét éli át, ami komoly veszéllyel fenyegeti a páratlan képződmény fennmaradását és a térség ökoszisztémáját.
A Melbourne-i Egyetem paleoklimatológusa, Benjamin Henley, aki részt vesz egy átfogó tudományos kutatásban, ami a jelenséget vizsgálja, már tulajdonképpen kész tényként kezeli, hogy:
"Szomorú lesz látnunk majd a Föld egyik leglátványosabb természeti csodájának pusztulását"
A mintegy 348 000 négyzetkilométeres terület a Föld legnagyobb összefüggő korallzátony-rendszere. A most nyilvánosságra hozott adatok szerint a térségben a vízfelszín hőmérséklete 2024 első három hónapjában 0,19 Celsius-fokkal haladta meg az elmúlt 400 év rekordját. Ez a jelenség a korallfehéredés fő generálója. Bár van rá esély, hogy a folyamat visszaforduljon, de ha tartósan fennáll a jelenlegi állapot, az még a belátható jövőben ellökheti az első dominót.
A kutatócsoport a zátony keleti felének elmúlt fél évezredét igyekezett rekonstruálni, hogy abból valamiféle következtetést tudjanak levonni a régióban zajló folyamatokkal kapcsolatban. Az eredmények azt mutatják, hogy az 1970 és 1990 között eltelt két évtizedhez képest 2016 és 2024 között 0,77 Celsius-fokot melegedett átlagosan a tenger felszíne.
Két hónappal ezelőtt az UNESCO Világörökség Bizottsága elutasította azt a kérést, hogy veszélyben lévő hellyé nyilvánítsa a zátonyt, arra való hivatkozással, hogy a természetvédők hatékony munkát végeztek a térség védelmének érdekében. Ezzel szemben Helen McGregor, a Wollongongi Egyetem szakértője a tudományos adatok alapján úgy gondolja, hogy a veszélyeztetettség igenis egyértelmű és súlyos.