Az ENSZ Gyermekalapjával (UNICEF) partnerségben szerdán közzétett State of Global Air (SoGA) jelentés arra figyelmeztet, hogy a légszennyezés egyre súlyosabb hatással van az emberi egészségre, és ma már a második vezető globális kockázati tényező az idő előtti elhalálozások tekintetében.
Az Egészségügyi Hatások Intézete (HEI) nevű nonprofit kutató szervezet által kiadott jelentés, ami már ötödjére jelenik meg, azt állapította meg, hogy a légszennyezés 2021-ben világszerte 8,1 millió ember halálát okozta, de ezen felül is milliók küzdenek krónikus megbetegedésekkel. Ez már önmagában is lesújtó adat, pedig ebben még nincsenek benne a gazdaságot és a társadalom egészét sújtó károk.
A legsúlyosabb kijelentése talán még is az a megjelent dokumentumnak, hogy a légszennyezettségre különösen érzékeny 0-5 éves korosztályból a vizsgált évben összesen 700 000-en haltak meg a széles körben végzett kutatás eredményei szerint.
A SoGA-jelentés megállapította, hogy a fele részben 2,5 mikrométer átmérőjű szemcsékből álló finompor részecskék (PM2,5), amelyek főként a fosszilis tüzelőanyagok és biomassza elégetéséből származnak, a regisztrált halálesetek mintegy 90 százalékáért felelősek. Ezért főként olyan ágazatok és történések felelősek, mint a közlekedés, az építőipar és az erdőtüzek.
Önmagában a globális szén-dioxid kibocsátás is kétségbeejtő mértékű, de a helyzetet olyan további gázok súlyosbítják, mint az ózon (O3) és a kipufogógázban található nitrogén-dioxid (NO2). Dr. Elena Craft, a HEI elnöke azt nyilatkozta, reméli, hogy a jelentésben szereplő információk elhozzák majd a szükséges változásokat.
A Föld ököszisztémájában a pillangóhatás érvényesül, vagyis minden mindenre hatással van. Amellett, hogy a szennyező anyagok hatással vannak az egészségünkre, üvegház hatásuk miatt a bolygó légkörét is melegítik. A felmelegedéssel egyidőben, azokban a régiókban, ahol magas a nitrogén-dioxid szintje, ott az ózon szint is megnövekszik.
Dr. Pallavi Pant, a HEI globális egészségügyért felelős vezetője egy beszédében kiemelte, hogy sajnos, mint általában a környezeti ártalmak, ez a jelenség is leginkább a szegényebb régiókat sújtja, ahol a népesség növekedés, vagyis a gyermekek aránya is nagyobb, mint máshol. Véleménye szerint ezt a tényezőt mindenképpen figyelembe kell venni a jelenség kezelését célzó programok megtervezésénél.
A jelentés szerint ezek a hatások már az anyaméhben elkezdődhetnek. Megállapítja azt is az írás, hogy minden ötödik ilyen halálesetért az asztma illetve tüdőgyulladás a felelős. A leginkább érintett régiókban, mint például India, a vezető kitettségi tényező a fosszilis tüzelőanyagokból származó kibocsátások. Az UNICEF adatai szerint naponta 200 gyermek esik a légszennyezettség áldozatául.
A SoGA-jelentés szerint a fényt az alagút végén az jelenti csak, hogy a helyzet sokat javult az elmúlt két évtized során. 2000 óta 53 százalékkal csökkent a légszennyezettség miatt elhalálozó kiskorúak száma, ami részben a tudatos energiafelhasználás, részben pedig a tiszta energiák elterjedése okozza. A számok ismeretében azonban még koránt sincs minden rendben.