Már több, mint két és fél éve annak, hogy Oroszország hadereje bevonult Kelet-Ukrajnába, és kezdetét vette egy azóta is dúló háború határainktól néhány száz kilométerre. Az elhúzódó konfliktus, sok más kézenfekvő kár mellett a globális és a lokális klímahelyzetre is rendkívül kedvezőtlen hatással van az egyébként is számos problémával küzdő térségben.
A hadászati tevékenységek temérdek kibocsátással járnak, és ezen felül is számos tényező negatívan befolyásolja az ország légszennyezettségi mutatóit. A helyzet olyan komoly, hogy a helyi hatóságok azt ajánlják a lakosságnak, inkább maradjanak otthon a négy fal között. Erre azért is kerülhetett sor, mert az egyébként sem rózsás adatokat tovább rontották az országszerte pusztító erdőtüzek.
Az ukrán környezetvédelmi és természeti erőforrások minisztériuma pénteken közölte, hogy a szennyezésért a régióban keletkezett erdőtüzeken felül a tőzegláp égetése is felelős, hiszen a magas fűtőértékű anyag felhasználása szintén rendkívül káros a klíma állapotára.
Az ukrán főváros a péntek kora reggeli órákban konkrétan listavezető volt a legszennyezettebb városok levegőjének minőségét monitorozó svájci IQAir nevű cég folyamatosan frissülő listáján. Később napközben ez valamelyest javult, és a nap végére lentebb került a rangsorban a kijevi régió. A jelenségért a döntéshozók is egyértelműen az erdőtüzeket tették felelőssé.
Szakértők a levegőben szálló részecskékre: a por, a korom és a füst megnövekedett koncentrációjára mutattak rá, mint legfőbb kiváltó okra. Az erdőtüzek egyébként nemcsak a fővárost és környékét sújtják, hanem országszerte nagyobb ezek kialakulásának lehetősége az időjárási viszonyok miatt. Többfelé jeleztek is további érintett régiókat az elmúlt napok során.
Bár az emberi tevékenység klímára gyakorolt hatása nem okoz közvetlenül tüzet, növelheti azok kialakulásának kockázatát. A meleg idő, az egyre szárazabb levegő, a fák és a talajnövényzet állapota mind alkalmasak arra, hogy katalizátorként szolgáljanak egy erdőrész kigyulladásához. A jelenség épp ezért nemcsak Ukrajnát sújtja, hanem világszerte mindenhol hasonlókat tapasztalhattunk főképp a kánikula elhúzódó hetei alatt.
A World Resources Institute szerint a tavalyi év során majdnem kétszer akkora erdővel fedett terület égett le világszerte, mint a megelőző két évtized bármelyik évében. Ezeknek a kiterjedt tűzeseteknek a füstje a levegő minőségének jelentős romlását eredményezheti az esetektől sok kilométerre is. Ennek elsősorban a PM2,5 néven ismert finom részecskeszennyezés az okozója.
Az ilyen események hatására nagyobb a kockázata olyan légúti megbetegedéseknek is, mint az asztma vagy a krupp. Ezek fennállása esetén súlyosbodhatnak a köhögéses tünetek, ami hosszú távon a tüdő mellett a szívet is károsíthatja. Egy tanulmány becslése szerint ez évek óta világszerte mintegy kilencmillió ember halálát okozza.