"Itt van az ősz, itt van újra", szóval akiknek kertes háza vagy egyéb telke van, és annak udvarán lombos fák találhatók, valószínűleg már előkerítette a gereblyét vagy a lombsöprűt, hogy megkezdje az ilyenkor menetrendszerűen hullani kezdő levelek dömpingjének elhárítását. Míg néhány évtizeddel ezelőtt az emberek többsége hazánkban elégette az összegyűjtött száraz avart, ma már ezt helyi rendeletekkel szabályozott keretek között lehet csak megtenni.
A legtöbb szemétszállító cég kertvárosi szolgáltatási területein már frekventált időközönként van lehetőség az összegyűjtött háztartási zöldhulladék (levágott fű, apró gallyak, hullott gyümölcs és az összegyűjtött falevelek) elszállíttatására, így ez a szokás nagyobb részben kikopóban van a lakosság körében.
Ez több szempontból is örvendetes, de ezek közül talán a legfontosabb a légszennyezettség csökkenése. A Levegő Munkacsoport 2017-es jelentése szerint száz kiló avar elégetésével akár 90 millió köbméter levegőt is elszennyezhetünk. Az ilyenkor a levegőbe kerülő káros anyagok közül egy igazán veszélyeset érdemes kiemelni: A benzapirén az egyik általunk ismert legsúlyosabban rákkeltő anyag.
Mindamellett, hogy rendkívül káros az elégő levelek füstje, különösen, ha nem száradtak ki rendesen, egy újabb szemlélet szerint nem is szükséges őket maradéktalanul eltávolítani a talaj felszínéről. Egy részét nemcsak hogy a földön hagyhatjuk, hanem bizonyos alapszabályok betartásával akár jót is tehetünk vele a környező talaj jövőbeni termőképességével.
Ha ezt figyelmesen végezzük el, ügyelve arra, hogy a vékony lombréteggel takart föld elegendő levegőt kapjon, az érintett talajrész meg fogja hálálni a dolgot, hiszen a komposztálódó levelekből a talajba szivárgó nitrogén és foszfor közvetlenül javítja annak állapotát azzal, hogy életre kelti a benne levő mikroorganizmusokat.
A levélkupacok egyébként más élőlényeknek is előnyt biztosíthatnak egy olyan időszakban, amikor az egész természet nyugovóra tér. Az apró kitelelő élőlények élelmet rejthetnek itt el, illetve maguk is bevackolhatnak a hidegebb időre. A molylepkék, méhek, mókusok és más apró állatok előszeretettel választják az őszi avart ilyen célokra.
Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy nem célszerű minden levelet a földön sem hagyni, hiszen nagy mennyiségben - különösen az esős időszakban - képesek teljesen elzárni a talajt a levegő útjától, ami hosszútávon károsíthatja a minőségét az alatta lévő termőföldnek. Az optimális arány, a levelek fajtájától és a talaj állapotától függően 20 és 50 százalék között van.