Európa mediterrán országait nem kíméli a nyár. Olaszországban, Görögország középső és déli részén már most állandósult a kánikula, és a maximumok napi szinten végzik 40 °C körül. Az egészségügyi szakemberek mindenkit arra figyelmeztetnek, hogy amikor csak lehet, fedett helyen tartózkodjanak és folyamatosan hidratáljanak a kiszáradást elkerülendő.
Alig telt még el néhány hét a nyárból, az Észak-Afrika felől érkező légáramlatok már most egyre magasabbra emelik az átlaghőmérsékletet. Olaszországban sorra adják ki a riasztást a városokra és sokszor éjszaka sem 25 °C alá a hőmérő higanyszála.
A múlt héten a görög hatóságok kénytelenek voltak lezárni az Akropoliszt, és Törökországban is 12 °C-kal haladja meg a hőmérséklet az ilyenkor szokásosat. A balkáni országok sem maradnak ki a "jóból", ott is korábban érkezett idén a kánikula.
A kutatók évek óta széles körben vizsgálják a magas hőmérséklet és a magas páratartalom emberi szervezetre gyakorolt hatását. Különös figyelmet fordítanak arra, hogy a hosszútávú kitettségnek mik a kockázatai. Ez azért fontos, mert ezekben a térségekben a nyári időszakból sokszor 8-10 hét is ilyen szélsőséges időjárási körülmények között telik el.
A kutatások legsúlyosabb megállapítása, hogy a nagyon magas hőmérsékletnek és a páratartalomnak való kitettség miatt az emberi szervezet hosszabb távon akár össze is omolhat. Mivel Európában évről évre emelkedik a nyári átlaghőmérséklet, a kutatók mesterségesen, tartályok segítségével próbálják modellezni a magas hő szervezetre gyakorolt hatását.
A londoni Roehampton Egyetemen Lewis Halsey professzor azt kutatja, hogy mi történik a testünkkel, ha hőguta éri. Megállapítása szerint az emberek életkoruktól, kondíciójuktól és egészségügyi mutatóiktól függően nagyon különböző módon reagálnak a magas hőstressz hatására.
Véleménye szerint a védekezés legfőbb formája az izzadás, ám a magas páratartalom jelentősen csökkenti a természetes hűtés hatékonyságát. Ha pedig a hőmérséklet 40 °C fölé kúszik, a szervezet fehérje denaturációja miatt belépünk a kockázati zónába.
Ennek az állapotnak a legfőbb kárvallottjai az idősek, akiknek a szervezete már nem tud hatékonyan védekezni a túlhevülés ellen, valamint a gyerekek, akiknél még nem alakult ki a szervezet természetes hőszabályozó rendszere. A családoknak az ő védelmüket kell szem előtt tartaniuk elsősorban, és gondoskodniuk szervezetük lehűtéséről.