Az nem kérdés, hogy bolygónk jövője nagyban függ attól, hogy miként tudjuk fenntarthatóan, kibocsátásmentesen biztosítani az energiaellátást. A napenergia ugyan nagyban támogatja a folyamatot, ám a technológia tökéletlensége miatt még mindig akadnak kételyek azt illetően, hogy jelenlegi formában képes lesz-e megoldani a klímát érintő összes problémát.
Az egyik legtöbbet hangoztatott ellenérv ezzel kapcsolatban, hogy értékes, akár mezőgazdasági termelésre alkalmas földterületeket vesz el tőlünk, ami egyfajta üvegplafont is képez a technológia fölé növekedés szempontjából. Bár vannak már különféle ötletes megoldások a helykihasználásra, ám ezek nem képesek a problémát egészében kezelni legfeljebb csak enyhíteni.
A SpaceX egykori rakétamérnöke, John Bucknell egy formabontó ötlettel állt elő a közelmúltban, mely ha működik, képes lehet orvosolni a problémát. Az ötlet, hogy egy óriási, 1 km átmérőjű invertert juttassanak el Föld körüli pályára, tulajdonképpen csak a kezdete lenne egy folyamatnak, melynek a vége egy régen várt áttörés lehet az energiaszektor fenntarthatóvá tételében.
A 2019-ben Virtus Solis néven alapított vállalat a tervek szerint óriási tömbökben juttatna fel a napelemeket a világűrbe, amihez a SpaceX legtekintélyesebb járművét, a Starshipet használnák. Itt a napelemeket speciális robotok szerelnék először szét, majd egy nagy táblává állítanák össze, és a segítségével megtermelt energiát a Földre sugároznák űrszondák által.
Mivel a nagy panel minden egyes eleme 1 kW energiát tud leadni, a teljes szerkezet jelentős eredményre lehet képes. Bucknell szerint mindössze 16 ilyen tömbbel le lehetne fedni az egész bolygót. Az energiát egy kifejezetten erre a célra létrehozott vevőegységhez továbbítaná a rendszer, mely ezt követően a hagyományos földi hálózattal tárolná azt.
A megvalósíthatóság záloga a SpaceX újrafelhasználható űrhajóiban rejlik. Ezek kilogrammonként azonban 3000 dollárért (1,1 millió dollár) tudnák ezt a műveletet kivitelezni, ami meglehetősen drága. A vállalat ugyan nem ment bele a részletekbe, de állításuk szerint ezt idővel 10 dollár/kg-ra tudnák levinni, de már 200 dollár/kg-nál megtérülne az áruk. A projekt az évtized végén indulhat el.