Az időjárás előrejelzés rengeteget fejlődött az elmúlt évszázad során. A megfigyeléseknek és az azokból fakadó következtetéseket ma már számítógépes modellek támasztják alá, melyeknek köszönhetően nemcsak a közeljövő időjárását jelezhetjük előre, hanem akár éves, sőt évtizedes távlatokban is tudunk jósolni a tendenciózus változásokból kiindulva.
A napokban a térség időjárását taglaló kommunikációs workshopot tartott a HungaroMet a klímaváltozás kérdéseivel foglalkozó újságírók számára. A szakmai előadások keretében elhangzottak fontos jóslatok a Kárpát-medence klímájának jövőjét illetően, azzal a kitétellel, hogy ezek az előrejelzések nem kőbe vésett igazságok, csak a múlt ismeretéből táplálkozó következtetések.
Abban viszonylagos egyetértés van szakemberek körében, hogy 2050-ig 1-1,5 °C-kal emelkedhet a térség átlaghőmérséklete, az azt követő fél évszázadban, pedig 1,5-4 °C-kal. Ez a folyamat valószínűleg nem jár majd egyenletes melegedéssel, előfordulhatnak kiugrások és visszaesések, de a trend egyértelműen látható.
A változás a legkézzelfoghatóbban azoknak a forró napoknak a számában figyelhető meg, amikor a hőmérséklet átlépi a 30 °C-kot. 2021 és 2050 között várhatóan 2-8 ilyen nappal lesz több évente, míg 2071 és 2050 között ez a szám elérheti az évi 6-21-et is.
A mérsékelten meleg napok száma, amikor a napi hőmérsékleti maximum több, mint 25 fok, szintén hasonló növekedést fog mutatni. 2050-ig 18-cal több ilyen nap lehet egy év alatt, és 2071 és 2100 között ez a szám 14-36-tal lehet nagyobb. A változás azonban nemcsak a nyarat, hanem a telet is hasonlóan fogja befolyásolni.
A meteorológusok kétféle zimankós napot különböztetnek meg: amikor 0 fok alá megy a lehűlés, azt fagyos, ha -10 alá is benéz, zord napnak nevezik. Míg zordból 1-15 nappal, fagyos napból akár 14-58-cal is kevesebb lehet a század végéig.
A hőmérsékleti változások mellett lényeges a csapadékmennyiség alakulása is a klíma tekintetében. Mivel nálunk a csapadékminimum a téli hónapokra esik, a maximum értékek pedig nyárra, - szemben a közkeletű tévhittel - nem válunk a jövőben mediterrán országgá, ott ugyanis ez pont fordítva van.
Magyarországon többnyire akkor kerül szóba a klímaváltozás problémaköre, amikor nagy melegek és szárazság van. Szakemberek felhívják arra a figyelmet, hogy országunk éghajlatának teljesen normális velejárói az időnként jelentkező aszályok, azonban a klíma változásával ezek gyakoribbá válhatnak a jövőben.