A norvég székhelyű CICERO Nemzetközi Éghajlatkutató Központ szakemberei szerint a bolygó lakosságának több, mint kétharmadát érintő változások küszöbén állunk, hacsak nem kezdünk villámgyorsan nagy arányban csökkenteni a kibocsátási mutatóinkon. Egy mérvadó szakmai folyóirat, a Nature Geoscience hasábjain megjelent tanulmány szerint a következő évtizedekben a csapadékmennyiség és eloszlás, valamint a hőmérséklet drasztikus változásával kell számolnunk.
Az olyan ciklikusan visszatérő természeti események, mint az El Niño, megváltoztathatják a megszokott időjárási kereteket, és azt éghajlat sokfelé eltolódhat a szélsőségek irányába. Az átlaghőmérséklet egyre magasabb, a csapadék pedig hol kevés, hol pedig az optimális mennyiség sokszorosa lesz a kutatás prognózisa szerint.
Ezzel mind a rendelkezésre álló infrastruktúra, mind pedig a lakott területek ökoszisztémája egyre kevésbé tud majd megbirkózni. Az elkészült tudományos munka hiánypótló, melynek létrehozásához négy különböző klíma-szimulációt használtak az elkövetkező két évtized várható csapadék- és hőmérsékleti értékeinek előrejelzéséhez.
A kutatás során főként a regionális változásokra összpontosítottak, mivel azok a globális átlaghoz képest nagyobb jelentőséggel bírnak. Azonosították azokat a földrajzi térségeket, ahol a következő két évtized során egy vagy több szélsőséges időjárási esemény indexének aránya jelentősen megváltozhat.
Eszerint, ahol eddig elhanyagolták a klímavédelem kérdését, - a Földközi-tenger térségében, Dél-Amerikában és Kelet-Ázsiában - példátlanul szélsőséges időjárási jelenségek várhatók a következő két évtized során, vagy annál is hosszabban. Mivel az érintett országok főleg a szegényebb régiókból kerülnek ki, várhatóan sokkal érzékenyebben is fogják őket érinteni ezek a jelenségek.
A lefuttatott modellek azt mutatják, hogy ezekre a hatásokra a világ népességének 70 százaléka, vagyis mintegy 5,6 milliárd ember számíthat majd. Ez persze az a pesszimista forgatókönyv, mely szerint továbbra is magas szinten fognak maradni a kibocsátással járó tevékenységek tekintet nélkül a várható következményekre.
A tanulmányból kiderül, hogy - habár nagyarányú kibocsátás-csökkentéssel sokat javíthatunk a tendenciákon - teljesen már lehetetlen elkerülni a következményeket. Ha végül meg is felelnénk a Párizsi Egyezmény céljainak, akkor is a lakosság 20 százaléka, azaz nagyjából 1,5 milliárd ember fogja elszenvedni a nem kívánt változásokat. A legdrámaibb helyzet Ázsia déli részén és az Arab-félszigeten várható.
Ez azt is jelenti, hogy fel kell készülnünk arra, hogy a kritikus helyzetben képesek legyünk alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz világszerte. A szakemberek arra figyelmeztetnek minket, hogy ebben a megváltozott klímahelyzetben be fognak sűrűsödni a potenciálisan akár életveszélyes helyzetek is a nyári hőhullámoktól a jelenleg is tapasztalható áradásokig.