Műholdas felvételek tanúsága szerint az elmúlt évtizedek során közel tízszeresére nőtt az Antarktiszon található zöld területek nagysága, ami egyértelműen a klímaváltozás számlájára írható. 1986-ban mindössze egy 1 négyzetkilométer nagyságú területet fedett zöld növényzet, 2021-re azonban ez csaknem 12 négyzetkilométerről mondható már el.
Ez a főként mohából álló zöld növényi takaró mára mintegy figyelmeztető jelként terül el a korábban jéggel fedett részeken, és a folyamat egyre csak gyorsul. Ez annak a jele, hogy a globális felmelegedés elérte ezt a térséget is. Tudósok arra figyelmeztetnek, hogy ez kedvezhet olyan invazív növényi fajoknak is, melyek nem illeszkednek a régió ökoszisztémájába.
A jelenség konkrétan a sarkvidéket is érinti, ami nem csoda, hiszen itt 2021-ben a feljegyzések kezdete óta először esett eső hó helyett. Persze továbbra sem ez a jellemző, de mégis azt mutatja, hogy nincs garancia arra, hogy ez a jövőben is így marad az Antarktiszi-félsziget mind az 500 000 négyzetkilométerén.
Dr. Thomas Roland, a brit Exeteri Egyetem munkatársa azt nyilatkozta, hogy a folyamat megállás és lassulás nélkül fog előrehaladni mindaddig, amíg az emberiség nem szab gátat a szén-dioxid-kibocsátásoknak. Egy általa írt tanulmány szerint ez alapvető változásokat hozhat a régió képében és élővilágában egyaránt. Megállapításai Landsat-felvételek elemzésén alapulnak.
Andrew Shepherd professzor, a brit Northumbria Egyetem munkatársa is hasonló megállapításra jutott, amikor néhány éve ellátogatott a félszigetre. Mikor partra szálltak, egy olyan folyót találtak, amiben most ugyan algák nőnek, de az 1980-as évek végén még jégtakaró alatt volt. Véleménye szerint ez egy fordulópont lehet a régió életében.
A mohák és egyéb növények terjedése egybeesik a sarkvidéki jég fokozatos visszahúzódásával. A kutatók szerint ez hosszú távon egy öngerjesztő folyamat lehet a térség életében. A mohák képesek megtelepedni a csupasz sziklákon, és olyan talajok alapját képezik, amelyek az enyhébb körülményekkel együtt lehetővé tehetik más növények megtelepedését is.
Ez azért lehetséges, mert ugyan az Antarktiszon nagyon kevés termesztő közeg áll rendelkezésre, de a növények megtelepedése jótékony hatással van a talajképződésre. Ezáltal előbb-utóbb adottak lehetnek a feltételek egyre nagyobb területen hasonló zöld foltok kialakulásához. Ez pedig megnövelheti a nem őshonos növényfajok megtelepedésének valószínűségét is.
Már egy 2017-es tanulmány kimutatta, hogy a mohák terjedésének üteme folyamatosan növekszik, de ez még nem vizsgálta az érintett területet. Egy másik, 2022-es tanulmány kimutatta, hogy az Antarktisz két őshonos virágos növénye terjedésnek indult a félszigettől északra fekvő Signy-szigeten. Itt az olvadó hó felszínén is virágzik a zöld alga.