Az űrkutatás egyike azoknak a feltörekvő-visszatérő kutatási területeknek, amik az elmúlt néhány évtized során talán egy kicsit a háttérbe szorultak, de most ismét gőzerővel próbálják a gazdasági nagyhatalmak egymással versengve meghódítani a Föld légkörén túli világot. Számos Hold-expedíció mellett várhatóan hamarosan a Marsot is célba vennénk, és egyébként is egymást érik a különféle projektek, küldetések, melyek a világűrben rejlő ismeretlent szeretnék kutatni.
A tudományág fejlődésének két komoly gátja van: az egyik a pénz, amiből számolatlanul sokra van szükség a legkisebb fejlesztéshez is, a másik pedig a környezeti terhelés, amivel ezeknek a technológiáknak a fejlesztése és működtetése jár. Az évi 150-200 kilövés önmagában is elég sok problémát okoz az elképesztő mennyiségű kerozin elégetésével, de van egy talán még ennél is problémásabb tényező.
A hordozórakéták, műholdak és a légkörbe bejutó űrszemetek visszatérve elégnek és töméntelen mennyiségű aluminium-oxiddal szennyezik az ózonréteget. Ezek a részecskék 500-szor hatékonyabban melegítik a klímát, mint bármely más emberi tényező.
Bár a felelősség megoszlik, abban egyetértés van, hogy a legnagyobb szennyező jelenleg az Elon Muskhoz köthető Starlink. A cég műholdjai fontos feladatot látnak el, különösen olyan térségekben, ahol ez az internetes kommunikáció egyetlen lehetséges formája, ám egyes csillagászok az elejétől kezdve komoly fenntartásokkal kezelik a projektet.
Ennek egyik oka, hogy az alacsony földkörüli pályán keringő szépszámú eszköz útjában áll a kiterjedt vizsgálatoknak. A feszültséget feloldandó a SpaceX két éve augusztusban ígéretet tett rá, hogy ezeket a kompakt műholdakat mostantól úgy tervezi meg, hogy minél kevésbé zavarják a "kilátást". Most azonban felvetődött, hogy az egyre több kiszolgált, visszatérő eszköz is fokozott problémát jelent majd közép- és hosszútávon a klíma állapotának szempontjából.
A Dél-Kaliforniai Egyetem kutatása szerint 2016. és 2022. között nyolcszorosára nőtt a problémás aluminium-oxid részecskék jelenléte a légkörben, és a koncentráció - a növekvő számú eszközökkel párhuzamosan - csak egyre nő.
Jelenleg több ezer aktív műhold kering a bolygó körül, melyek idejük lejártával csak tovább rontanak a klíma nélkülük sem rózsás helyzetén. Az amerikai kutatás projekten dolgozó munkatársai szerint ennek negatív hatásait először a globális átlaghőmérséklet fokozott emelkedésében fogjuk észlelni, ami közvetlenül fejti majd ki hatását a sarki jég olvadására.