Európában évezredes kultúrája van a különböző alkoholos italok készítésének, fogyasztásnak. Minden országnak, illetve régiónak megvan a saját történelmi hagyományainak és geológiai adottságainak megfelelő favoritja. Míg a germán és kelta gyökerű országok főleg a söreikről híresek, a mediterrán éghajlatú déli területeken inkább a bor honosodott meg az éghajlati viszonyoknak köszönhetően.
Hazánk ugyan sajátos karakterű és ízvilágú borokkal, valamint - a modern sörfőzési eljárások terjedésének köszönhetően - kiterjedt sörkultúrával is rendelkezik, mégis inkább az édes gyümölcsökből készült szeszesitalainkról ismer minket a világ. A pálinka nevet egyébként az európai szabályozás kizárólag a Kárpát-medencében szüretelt gyümölcsökből helyben készített párlatokra korlátozza.
Az éghajlat változása, amely idén nyáron extrém hőhullámokkal, rendkívül kevés, vagy éppen özönvízszerű, egyenlőtlen eloszlású csapadékkal mutatkozott meg, sajnos egy olyan jövőt vetít előre, amely hosszútávon veszélyeztetheti, vagy legalábbis megnehezítheti a hagyományos alkoholos italok előállítását.
A legfőbb veszély, hogy a megszokottól eltérő időjárási viszonyokra érzékeny növényekből készült italok íze jelentősen megváltozik. Idővel ezek készítése akár el is lehetetlenedhet azáltal, hogy fenntarthatatlanná válik a készítésük. A termelők világszerte új eljárások kikísérletezésén, és klímatűrő fajták nemesítésén dolgoznak, de valószínűleg mindenre ők sem találhatnak megtoldást.
Bár a változás nagyobb része még a jövőben várható, sok apróságban már évek, sőt évtizedek óta látni lehet a jelenség előjeleit. Nem is kell messzire mennünk példáért, hiszen, míg hosszú éveken keresztül olyan rossz volt a hazai kajszibarack termés, hogy szinte aranyárban lehetett csak hozzájutni az ebből készült minőségi párlathoz, idén az alma fog jóval a megszokott minőség és mennyiség alatt teljesíteni az előző évekhez képest.
A számos nehéz jövőjű szeszesital közül érdemes még az egyik legnépszerűbb fehér pezsgőt, a proseccót megemlíteni. Az ital készítéséhez felhasznált észak-olaszországi hegyvidékeken termő fehérszőlő fajta mintegy ötödével termett kevesebbet idén a tavalyinál, és a romló tendencia már évek óta nyomon követhető. A gazdák öntözéssel próbálják a kimaradó csapadékot pótolni, ám ez is csak kárenyhítésre elegendő.
Van még egy kulcsfontosságú növény, amely évek óta megsínyli a kedvezőtlen klimatikus állapotokat, ez pedig a komló. A sör keserűségéért felelős növény ugyan éppen a kevés csapadékot és a sok napsütést kedveli, ám ezek állandósulni látszó extrém mértékét már kevésbé viseli jól. A tudósok igyekeznek ellenállóbb fajtákat találni már egy ideje, hogy megelőzzék a közkedvelt ital eltűnését, ám egy cseh egyetemi kutatás szerint így is 18 százalékkal kevesebb sört fogunk tudni előállítani 2050-ig.
A fentiektől különböző, ám a képletből ki nem hagyható tényező, hogy ezen alkoholos italok előállítása során nagy mennyiségű vizet is fel kell használni, amely az idő előrehaladtával egyre drágább kincs lesz. Erre szintén a sörgyártás fog a legérzékenyebben és leghamarabb reagálni, amelynek előjelei már most is látszanak.