A tavaly visszatért El Niño sok fejvakarást okoz mostanság a klímakutatóknak, és az idő múlásával egyre vadabb prognózisok látnak napvilágot az éghajlat változásával kapcsolatosan. Ez a jelenség a csendes-óceáni áramlatot az egyenlítői szelek mérséklődése miatt dél felé mozdítja el, ami az európai hőhullámoktól kezdve az afrikai aszályokon át az amerikai kontinens nyugati partjai feletti intenzív viharokig számos szélsőséges esemény okozója.
Egy közelmúltban megjelent tanulmány nem kecsegtet túl sok jó hírrel, ugyanis ezek az intenzív jelenségek általánossá válhatnak a jövőben, és ha ez bekövetkezik, akkor már nincs visszaút. Eddig ugyan meglehetősen ritkák voltak, de a jövőben rendszeressé válhatnak az egymást rapszodikusan váltó gyors, heves csapadékos időszakok és a kérlelhetetlen aszályok.
Ráadásul ha a felmelegedés túlhalad egy bizonyos szinten, az újabb drámai változásokat okozhat. A szerzők a Föld éghajlati rendszerének modellezésével arra jutottak, hogy az El Niño-Southern Oscillation (ENSO), lehet a további felmelegedés katalizátora, amely tovább eszkalálja a problémás klímahelyzetet, például a jégtakarók elolvasztásával.
A szélsőséges események során hatalmas mennyiségű hő kerül a légkörbe, amely egyébként a felszín alatti óceánban tárolódik. A legrosszabb forgatókönyv szerint ez egy öngerjesztő folyamatot indíthat el, melynek nehéz lenne megjósolni a végét. Klímatudósok egybehangzó véleménye szerint, ha ez bekövetkezik, legkevesebb egy évszázad szükséges a helyzet visszarendeződéséhez.
A tanulmány szerint ez a fordulópont körülbelül +3,7 Celsius-foknál várható, ami rossz hír, hiszen már most meghaladtuk a +1,5 fokos határt, és a 21. századot a legoptimálisabb becslések szerint is +2,9 fokon zárjuk majd. Ha pedig ez bekövetkezik, minden El Niño az elképzelhető legextrémebb jelenségekkel fog járni.
Bár ez csak egy prognózis, akármennyi is valósul meg belőle, az rendkívül súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel járhat világszerte. A tanulmány szerzői szerint azonban ezen túl várhatóan sok ember halálát és állat pusztulását okozhatja a szélsőséges helyzet a csendes-óceáni térségben és azon túl.
Arra a kérdésre, hogy maradt-e valami remény, nehéz egyértelmű választ adni. Ahogy arra a szerzők is rámutattak, a tanulmány a legtöbb éghajlati modelltől kis mértékben eltérő változókat használ, ezért némi fenntartással érdemes kezelni. Az eszkalációhoz szükséges 5 feltételből azonban négy már teljesült, az ötödiket pedig csak az adatok hiánya miatt vetették el. Úgy vélik, hogy a vizsgálati eredményeiket más kutatások is meg fogják még erősíteni.