Tavaly június óta folyamatos rekorddöntögetésnek lehetünk tanúi az éghajlat részéről. Először csak egy-egy hónapról jelentették ki, hogy az adott időszakban a legmelegebb mért hónap, míg végül év végére megállapítást nyert, hogy a 2023-as év a legmelegebb volt, mióta mérési eredményeket rögzítünk.
Az egymást követő szokatlanul meleg időszakokat ugyan egyesek nagyobb részben a ciklikusan visszatérő El-Niño jelenség számlájára írtak, ám ennek vége felé közeledve úgy tűnik, hogy a rekordok továbbra sem maradnak el. Április már sorozatban a tizenegyedik olyan hónap volt, melynek globális átlaghőmérséklete minden korábbi azonos időszakét megelőzte.
A múlt hónapban mért értékek 0,67 Celsius-fokkal haladták meg az elmúlt 30 év áprilisi átlaghőmérsékletét, és 0,14 Celsius-fokkal az eddigi rekordtartó 2016-os év ugyanezen időszakának globális átlag hőmérsékletét.
Az EU Copernicus Éghajlatfigyelő Szolgálata szerint ugyanezek az értékek Európa tekintetében még aggasztóbb tendenciát mutatnak. Itt az idei áprilisi átlaghőmérséklet 1,49 Celsius-fokkal haladta meg az elmúlt harminc év átlagát. A keleti régiók a legkitettebbek a klímaváltozásnak, hiszen az északi országokban: Norvégiában, Svédországban, Finnországban és Izlandon az értékek nem ugranak ki közel sem annyira, mint ott.
Az óceánjaink hőfokán is érezhető a szokatlanul meleg időjárás. Múlt hónapban a tengerfelszín átlagos globális hőmérséklete 21,04 Celsius-fok volt, aminél csak a márciusban mért 21,07-es érték volt magasabb. Be is indult ismét egy globális korallfehéredés. Szóval hiába van múlóban az El Niño hatás, a tengeri áramlatok hőmérséklete szokatlanul magas értékeket produkál.
A szakértők úgy magyarázzák ezt az anomáliát, hogy míg a természetes ciklusokhoz kapcsolódó hőmérséklet ingadozások jönnek és mennek, addig, az üvegházhatású gázok emelkedő koncentrációja által az óceánba és a légkörbe zárt többletenergia folyamatosan új rekordokat eredményez szerte a világban.
A kontinenshez kapcsolódóan megfigyelhető egy másik aggasztó tendencia is. Északnyugat-, Közép- és Északkelet-Európa nagy részén szokatlanul csapadékos volt az április, míg Kelet-Spanyolország, Olaszország, a Nyugat-Balkán, Törökország, Ukrajna és Dél-Oroszország nagy része, valamint Izland aszálytól szenvedett ugyanabban az időszakban.
A spanyolországi Katalóniában már februárban vészhelyzetet hirdettek ki a szárazság miatt, amikor a tározók vízszintje 16 százalék alá csökkent. A hatóságok csak a legutóbbi esőzések után enyhítették a vízkorlátozásokat, és folyamatosan a helyzet megoldásán fáradoznak.