Sokan sokféleképpen viszonyulnak a globális felmelegedés kérdéséhez. Van, aki szerint elkéstünk, már nincs mit tenni, van olyan, aki szerint szigorú szabályok betartásával a folyamat lassítható, és akadnak szép számban, akik szerint nincs itt semmi látnivaló. Érdemes ilyenkor az ellenőrizhető adatokból kiindulni.
Bolygónk nyolc legmelegebb évét az elmúlt nyolc évben mértük mióta feljegyzéseket készítenek az időjárásról. Ez mindenképpen el kellene, hogy gondolkodtassa a klímaszkeptikusokat is. Gondoljunk csak bele az elmúlt nyarak híradásaiba. Míg mi viszonylagos kegyelmi állapotban vagyunk a Kárpát-medencében, a déli mediterrán országokban egyre gyakoribbak az élhetetlenül forró nyári időszakok. Ezekben a hetekben az egyre gyakoribbá váló erdőtüzek is sokat rontanak a helyzeten.
A kevés optimista hangok egyike Dr. David Buontempojé, aki az EU-s C3S (Copernicus Climate Change Service) igazgatója. Szerinte hosszú időbe telhet, de egy következetes és szigorú szabályozással akár még a mi életünkben pozitív változást lehetne elérni. A kutató ennek kulcsát nem meglepő módon a károsanyag kibocsátás radikális mérséklésében látja. Szerinte a "nettó nulla" emisszió elérésével és a fosszilis tüzelőanyagok záros határidőn belüli teljes kivezetésével a század végére normalizálódhat a Föld klímája. Buontempo szerint ezen változtatások nélkül nehezen képzelhető el bolygónk jövője, de a tények elfogadása és megértése jó alapot adhat a krízis kezeléséhez.
Ahogy évenként fokról fokra kúszik az átlaghőmérséklet mind magasabbra, egyre gyakoribbá válnak a Charonhoz és Cerberus-hoz hasonló anticiklonok. Három év után az El-Nino is visszatért, és bár Európára nincs nagy hatással a tevékenysége, a Csendes-óceán felmelegítésével sokat ronthat a globális helyzeten. A mért hőstressz (a napi átlaghőmérséklet, páratartalom és a szél sebessége is befolyásolja) egyre nő a mediterrán térségben, aminek akár végzetes hatásait csak légkondicionáló berendezésekkel küzdhetjük le, de hosszú távon csak a folyamat megállítása és visszafordítása lehet elfogadható megoldás. Amíg viszont ez nem sikerül, árnyékos területeket, ivókutakat kell létesítenünk mindenfelé a legveszélyeztetettebb térségekben Buontempo szerint.
A klímakutatót egyébként végtelenül fárasztja a szkepticizmus. A hitetlenkedőknek azt ajánlja, hogy nézzenek utána annak, hogy mit mondtak 1-2 évtizede a tudósok a témában. Ezeknek az előrejelzéseknek a nagy része már beteljesedett, de ha hihetünk a C3S igazgatójának, még nincs minden veszve.