Globálisan óriási erőfeszítéseket emészt fel, hogy az üvegház hatású gázok kibocsátását visszaszorítsuk, hiszen ez az egyetlen módja annak, hogy a felmelegedés mértékét ne engedjük tartósan a kritikus másfél fok fölé. A főként nap- és szélenergia mixéből kitevődő fenntartható források aránya évről évre egyre nő, de vannak országok ahol lassan már meg is lennének fosszilis energia nélkül.
Világszerte összesen hét országban áll rendelkezésre a megújulóknak olyan mértéke, amik akár képesek lennének ellátni az egész országot tiszta energiával. Ebből a hétből jelenleg két ország európai. Ez többek között annak is köszönhető, hogy a tavalyi évben rekordot döntöttek az új szélenergia telepítések.
Világszerte csak szélerőművekből 116 gigawattnyit telepítettek a tavalyi év során a Globális Szélenergia Tanács (GWEC) ágazati szakmai szövetség legfrissebb jelentése szerint. Ez elképesztő - 50 százalékos - növekedés az előző évhez képest.
Kína mind a tengeri, mind pedig a szárazföldi szélerőművek telepítése tekintetében az élen áll, majd az Egyesült Államok, Brazília és Németország következik. A hollandiai erőteljes növekedésnek köszönhetően Európa is rekordévet zárt 2023-ban, 3,8 gigawattnyi új tengeri szélenergia-kapacitással.
A jelentés megjegyzi, hogy bár a szélenergia növekedése erősen koncentrálódik néhány nagy országra, más régiókban és országokban is rekordméretű növekedés volt tapasztalható. Afrika és a Közel-Kelet közel 1 gigawattnyi szélenergia-kapacitást telepített 2023-ban, ami majdnem háromszorosa az előző évinek.
A tanulmány szerzői szerint a világ jó irányba halad az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Emellett a szerzők arra figyelmeztetnek, hogy 2030-ig legalább 320 gigawattos éves növekedést kell elérni, hogy teljesüljön a COP28 konferencián tett ígéret, amely szerint az évtized végére meg kell háromszorozni a megújuló energiák mértékét.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) és a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) adatai szerint jelenleg hét ország termeli meg teljes energia szükségletét megújuló forrásokból. Albániában, Bhutánban, Etiópiában, Izlandon, Nepálban, Paraguayban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban a villamos energia több mint 99,7 százaléka geotermikus, víz-, nap- vagy szélenergiából származik.
A Stanford Egyetem professzora, Mark Jacobson által összeállított adatok szerint Norvégia közelítette ezt még meg, ahol az energia 98,38 százaléka szél-, víz- vagy napenergiából származik. További 40 ország - köztük 11 európai - 2021-ben és 2022-ben villamosenergiájának legalább felét megújuló forrásokból nyerte.
Bár ezen országok közül sok jelenleg nagy mennyiségű víz- és szélenergiát használ, a szakértők előrejelzése szerint a napenergia a közeljövőben átveheti a fő energiaforrás szerepét. Ennek fő oka, hogy a technológia fejlődése, és a költségek gyors csökkenése miatt ez terjed leginkább. Az Exeteri Egyetem és a University College London 2023-as tanulmánya szerint 2050-től a napenergia lesz a világ elsődleges energiaforrása.