A koronavírus-járvány egyik mellékhatásaként elképesztően megnőtt a kereslet az otthon termeszthető zöldségek és gyümölcsök iránt. A BBC már tavaly májusban felfigyelt rá, hogy jelentősen megugrott a vetőmagok forgalma, de óriási érdeklődés tapasztalható a mezőgazdasági hasznosítású telkek iránt is.
A járvány még javában tart, mostanra azonban megjött mellé az AdBlue-válság is, ami komolyan veszélyezteti a logisztikai ipart. A dízelmotoros járművek - így a teherszállításban részt vevő kamionok java - üzemanyaga mellett használt adalékanyag a földgáz árának felszökése miatt ritka kinccsé vált, ami hosszú távon akár az élelmiszer-ellátásra is hatással lehet.
A vertikális farmok biztosíthatják a nagyvárosok friss zöldség-gyümölcs ellátását (Fotó: California Department of Food and Agriculture)
A városi kertészkedés tehát nem csak szabadidős elfoglaltságnak jó, hanem potenciálisan akár a városlakók zöldség-gyümölcs iránti igényeinek kielégítésében is fontos szerepe lehet. Persze, itt most nem balkonládákra kell gondolni, sokkal inkább az úgynevezett vertikális farmokra - Magyarországon a Tungsram üzemelteti az első hasonló létesítményt - amelyek helytakarékos alternatívát kínálnak a jelentős területeket elfoglaló termények termesztéséhez, illetve, az ellátóláncok rövidítéséhez. Lássuk, ezen felül milyen előnyei vannak még a városi mezőgazdaságnak.
Zöldebb városok
Az ENSZ statisztikái szerint a világ lakosságának több mint fele már most is városokban él, 2050-re pedig már az összes ember 68 százalékát városi környezetben találjuk majd meg. Egyes helyeken, például Nagy-Britanniában ez az arány még nagyobb, a szigetországban például tíz emberből kilenc várhatóan városban él majd szűk 30 év múlva. Ezt a rengeteg városlakót pedig el kell majd látni élelmiszerrel, azt pedig már most is tudjuk, hogy nem fenntartható, ha több száz kilométerről kell egy-egy városba odaszállítani a százezrek vagy milliók élelmezéséhez szükséges terményeket.
Emellett azonban a háztetőkre, házfalakra vagy akár föld alatti létesítményekbe - kihasználatlan légoltami pincék, alagutak, elhagyott mélygarázsok - egyrészt rengeteg felületet kínálnak a különféle növényi alapú élelmiszerek megtermeléséhez, emellett azonban további pozitív környezeti hatásokra is lehet számítani.
A tetőkre vagy falakra felhúzott vertikális farmok ugyanis segíthetnek a városokban nagy gondot okozó áradások kezelésében, azáltal, hogy a csapadék egy részét megkötik, így az nem a járdákon hömpölyög majd. Ezen felül pedig a városok hőmérsékletének szabályozásában is fontos szerepet tölthetnek be, a nyári hónapokban ugyanis akár több fokkal csökkenthetik a betondzsungelben tapasztalható hőséget, ráadásul még a levegő minőségének javításához is hozzájárulnak.
Ellenállóbb élelmiszer-készletek
Mindenki csak jól jár vele, ha több élelmiszerforráshoz is hozzáférünk, így ugyanis csökken az esélye, hogy egy, a mostanihoz hasonló világjárvány vagy az AdBlue-helyzethez hasonló krízis miatt élelmiszerhiány alakuljon ki. Ez főleg az olyan országok esetén különösen fontos, ahol jelentős az import. Magyarország is ezek közé az országok közé tartozik, legalábbis az Agrárágazat.hu tavalyi információi szerint körülbelül 4 napra elegendő tartalékunk lenne, ha leállna a külföldi áruk behozatala.
A városi kertészetek fenntarthatóak és munkahelyeket is teremtenek (Fotó: NYC.gov)
A városi mezőgazdaság ráadásul sokkal ellenállóbb a mostanában sajnos egyre gyakrabban előforduló szélsőséges időjárási jelenségekkel - szupercellás viharok, hetekig tartó hőhullámok, aszályok - szemben, ugyanis a termelés egy része fedett "pályán", mesterséges világítás mellett zajlik. A terméshozam is kiszámíthatóbb, hiszen minden környezeti tényezőt precízen lehet befolyásolni. Tény, hogy egyelőre a hasonló beruházásoknak magasak a kezdeti költségei és az energiaigényei, azonban a technológia fejlődésével ez hamar változhat. A városokban megjelenő mezőgazdaság ezen felül munkahelyeket is teremt, ami tovább erősítheti a települések gazdaságát.
Egészségesebb életmód
A természetben tartózkodás és a kertészkedés egyaránt jó hatással van a mentális és a fizikai egészségünkre. A University of Liverpool kutatása pedig arra is rávilágított, hogy a városi mezőgazdaság eszközeivel előállított élelmiszerek jótékony hatással vannak az egészségesebb táplálkozással kapcsolatos attitűdök alakulására: minél többször találkoznak a városlakók ilyesmivel, annál jobban értékelik a fenntartható és etikus módon termelt egészséges élelmiszereket.
Egészségesebb ökoszisztéma
Bár az urbanizáció a biológiai sokszínűség - biodiverzitás - egyik legnagyobb ellensége, a városi mezőgazdasági projektek azonban ennek ellensúlyozásához is hozzájárulnak. A Northumbria University 2019-es kutatása igazolta, hogy a közösségi kertek a budapesti városvezetés által kijelölt méhlegelőkhöz hasonlóan mágnesként vonzzák a beporzást végző rovarokat, éppen azért, amiért a méhlegelők is: mivel sok különféle növényfélét tartalmaznak.
Az okos várostervezés pedig további hasznot is húzhat a hasonló zöldterületekből: mivel ezek akkor a leghatékonyabbak, ha természetes "csatornák" kötik össze azokat, mivel a különböző beporzók - a rovarokon felül ezek lehetnek madarak, denevérek vagy akár gyíkfélék is - ekkor tudnak közlekedni közöttük. Ezek a csatornák lehetnek tényleges vízi csatornák, de akár zöld környezetben kiépített kerékpárutak is. A tetőkerteket pedig, ahol lehet, az autópályák felett átívelő vadátkelőkhöz hasonló zöld hidakkal is össze lehetne kötni.
Mint látható, rengeteg hatékony érv szól a városi kertek és vertikális farmok létrehozása mellett, a koronavírus-járvány pedig megmutatta, milyen sok embernek van igénye rá, hogy kertészkedéssel semlegesítse a hétköznapok stresszét. Egyedülálló alkalom kínálkozik rá, hogy a közeli jövő városai sokkal zöldebbek legyenek, mint most.