Az építőipar egyike a legnagyobb tőkeerős ágazatoknak a világon. Bár az elmúlt két évtized válságai látszólag megtépázták egykori fényét, továbbra is megőrizte elvitathatatlan globális rangját. Ami érdemben tudta befolyásolni ennek a szerteágazó iparágnak a működését a múltban, az az innováció. Az új technológiák, eljárások és építőanyagok mindig sikerrel újították meg az építőipart.
Az ágazat egyik legtöbbet használt építőanyaga a beton. Bár ma már teljesen más az összetétele, a rómaiak óta használjuk ezt az anyagot építkezéseken. A felhasznált anyagok és a készítés módja azonban sokat változott az elmúlt évezredek során. A ma cementből, sóderből, homokból és vízből készülő beton egykor még a Vezúv hamujának és mésznek a keverékéből állt.
Hosszú út vezetett a mostani receptúráig, azonban a folyamat itt még nem állt meg. A múltban számos anyag hozzáadásával kísérleteztek, hogy az építőanyagot fenntarthatóbbá és környezetbarátabbá tegyék valahogy. A szomszédos Szlovákiában egy startup például cigarettavégeket keverve a betonba épített országutat.
Ausztrál kutatók most egy másik anyaggal kísérleteznek hasonló célból. Olyan járdát építettek nemrégiben, ami részben kávézaccból készült. A különleges komponensnek köszönhetően meg is kapta a találó zaccbeton elnevezést. Ha beválik a találmány, az forradalmasíthatja az építőipart.
Még tavaly nyáron indult el az ausztrál RMIT Egyetem kutatóinak programja, amelyben először vetődött fel a környezetbarát anyag betongyártásban való felhasználásának ötlete. A lefolytatott tesztekből az derült ki, hogy az ökológiai hasznon túl más előnye is van a projektnek. A kávézacc felhasználásával készült építőanyag 30 százalékkal bizonyult erősebbnek, mint a hagyományos módszerrel készültek.
Az ötlet, túlnőve a laboratóriumi kereteken, élesben is bizonyította most azt a feltételezést, hogy a rendhagyó hozzávaló szilárdítja a végterméket. Egy melbourne-i építkezés során a homok 15 százalékát cserélték le kávézaccra egy járda szakaszon, egy másikon pedig faaprítékot és bioszenet használtak ugyanebből a célból.
Első hallásra a 15 százalék nem tűnik túl soknak, ám ha belegondolunk abba, hogy egy építkezésen milyen mennyiségben használunk fel homokot, könnyen belátható, hogy tonnaszám spórolhatunk vele egy-egy nagyobb beruházás alkalmával. Ha a próba során öntött beton kiállja az idő próbáját, azon a környezetünk és az építőipar egyaránt nyerhet.