Múlt héten pénteken indult minden idők legnagyobb részvételi arányú klíma-csúcstalálkozója Dubajban. A résztvevő országok vezetőinek gondolatébresztőivel induló konferencián olyan világhatalmi nagyságok szólaltak már fel, mint Emanuel Macron francia elnök, ugyan csak online formában, de Ferenc pápa, az Egyesült Államok alelnöke, Kamala Harris, és hétvégén szót kapott Novák Katalin is, hazánk köztársasági elnöke.
A protokolláris beszédek után a nemzetek szakpolitikusai és szakértői foglaltak állást minden nap más, előre meghatározott témákban. Az elmúlt napok valamelyest elvontabb témái, úgy mint a nemek közti egyenlőtlenségek és az egészségügy kérdései után a hatodik napon a résztvevők visszatértek a klímavédelem kérdéséhez szorosabban kapcsolódó témákhoz.
A konferenciára egy évek óta megfigyelt visszatérő jelenség vetett a hétvégén árnyékot. Óvatos becslések szerint legalább 2500 olajipari lobbista vesz részt az eseményen, de van aki ennek a dupláját sem tartja kizártnak. Ezek a résztvevők többnyire olyan nagy olajvállalatok közvetett vagy közvetlen munkatársaiként próbálhatnak hatást gyakorolni a döntéshozatalra, mint a Shell, a TotalEnergies vagy az ExxonMobil.
A tegnapi nyitóelőadás egy elemzését mutatott be a globális károsanyag kibocsátásról, mely idén minden eddigi rekordot megdöntött. Ennek tükrében sokan mutatnak rá egyes nagyhatalmak előadóinak kenetteljes beszédének képmutatására. A jelentésben szereplő adatok szerint már csak hét hasonló évünk van hátra , mielőtt a globális felmelegedés mértéke meghaladja a kritikus 1,5°C-ot .
A délutáni plenáris ülések sorát a Greenpeace nyitotta meg. A szervezet holland csoportjának új tanulmánya szerint, a kilenc legnagyobb európai olaj- és gázipari vállalat károsanyag kibocsátása által okozott globális felmelegedés mintegy 360 000 ember idő előtti halálát okozhatja.
Ezt követően John Kerry, az Egyesült Államok különleges klímaküldötte nemzetközi kezdeményezést indított el a nukleáris energia térnyerésének fellendítésére. Beszámolója szerint ez jelentheti a világ energiaellátásnak és a nettó nullára való törekvéseinek a megoldását.
A rendezvény soron következő napirendi pontja a Napjaink Őskövülete díj kiosztása volt, aminek idén az USA lett az első helyezettje. Ezt a definíció szerint az az ország kapja, aki "a legtöbbet teszi a legkevesebbért" illetve "a legjobbat teszi a legrosszabbért". A második helyezett Japán lett a szénerőművei miatt, a harmadik pedig Oroszország, mert "a gáz nem zöld, és biztosan nem minősül átmeneti üzemanyagnak".
A nap utolsó mozzanataként 60 ország írta alá a Gobal Cooling Pledge (globális hűtési ígéret) néven futó kötelezettségvállalást, melynek keretében a ratifikálók vállalták, hogy 2050-ig 68 százalékkal mérséklik a léghűtésből származó kibocsátásokat.
A konferencia 7. napja az urbanizáció kérdés- és problémakörével foglalkozik.