Novemberben már beszámoltunk róla, hogy a Tungsram megnyitotta Közép-Európa egyik első vertikális farmját Magyarországon, nemrég azonban ellátogathattunk a Váci út külső részén rejtőző kísérleti telepre, hogy megnézzük, miből lesz a fogyasztásra kész zöldség-gyümölcs, amit még megmosni sem feltétlenül kell.
A vertikális farmok olyan létesítmények, ahol természetes fény és termőföld nélkül lehet különféle növényeket termeszteni, termelni. Ha ez elsőre ijesztően hangzik a biopiacok terményei iránt rajongók számára, mindenkit megnyugtathatunk: a vertikális farmokon pontosan ugyanolyan zöldségek-gyümölcsök teremnek, mint a fákon vagy a termőföldeken. Azaz nem egészen, mivel a modern technológiának köszönhetően a különféle termények csak jobbak lesznek: magasabb a vitamintartalmuk, szaporább a hozamuk vagy épp nagyobb, szebb leveleket, terméseket hoznak, mindezt mindenféle génmódosítás - na nem, mintha bármi baj lenne a GMO-val - és egyéb hókuszpókusz nélkül.
A farm helyiségeibe csak szigorú feltételek mellett lehet belépni (Fotó: Tungsram)
Mit keres a Tungsram a mezőgazdaságban?
Bár a kérdés elsőre adja magát, második nekifutásra már logikus a megoldás: mivel a vertikális farmok zárt terek, szükség van a megfelelő világításra. Ez pedig hazai pálya az idén 125. szülinapját ünneplő Tungsram számára.
A farm egyes polcait más-más fénnel világítják meg, a különféle növények igényei szerint (Fotó: Tungsram)
"2018 végén kezdtünk el kifejezetten mezőgazdasági hasznosítású lámpák fejlesztésével foglalkozni" - mondta el a Zöld Pályának Sejpes Zoltán a Tungsram agritech üzletágának vezetője. "Egy év alatt fejlesztettük ki a teljes portfóliót, üvegházakhoz, vertikális farmokhoz."
A szakember rámutatott, hogy a speciális mezőgazdasági lámpák fénye nem azonos a sok helyen beltéri növénytermesztéshez ajánlott teljes spektrumú lámpákéval.
"A Nap fénye a növények számára olyan, mint egy svédasztal: abból a növények képesek felvenni a növekedésükhöz szükséges tartomány energiáját, a többit visszaverik" - magyarázta Sejpes Zoltán. "A mi lámpáinkkal azonban voltaképpen a pénzből csinálunk energiát, így pazarlás lenne olyan fényre költeni, ami a növények növekedése szempontjából nem hasznosul. Ezért főleg vörös-kék fényekkel dolgozunk, de ez nagyon alapfokú megközelítés, ezen felül akad jó néhány "finomság". Például, bizonyos hullámhosszú fényből picit több, a másikból picit kevesebb és máris más lesz a végeredmény.
Egy picit olyan ez, mintha főznénk: az alapanyagokat ismerjük, de az apróságoktól lesz igazán finom a recept.
Mi pedig pontosan erre törekszünk: a lámpák tényleges kifejlesztése mellett éppen ilyen "fényrecepteket" szeretnénk adni a gazdáknak, termeléknek, amikről tudjuk, hogy milyen hatással lesznek a vertikális farmokon termő növényekre. Azaz nem csak azért dolgozunk, hogy világítsanak a lámpáink, hanem azért, hogy megfelelő módon világítsanak."
A fény összetétele szabályozható - a képen látható két tároló között pár százaléknyi csupán az eltérés (Fotó: Tungsram)
Persze, ha ilyen "egyszerű" lenne a képlet, bizonyára kevesebb lenne az otthoni ablakpárkányokon elhervadó cserepes növények száma is. Ahogy Sejpes Zoltán rámutatott, a fényen túl minden a megfelelő környezettől függ. Azaz, a vertikális farmon szigorúan kontrollálják a levegő összetételét, a páratartalomtól kezdve a szén-dioxid szintig. Utóbbi egyébként váltakozhat is, attól függően, hogy épp milyen növekedési szakaszban járnak a növények.
A vertikális farmon a vörös-kék fényeké a főszerep, de szükség van az apró "finomságokra" is (Fotó: Tungsram)
"A növényekkel kapcsolatos tudást az egyik partnerünk, a Biopólus hozta, velük együtt dolgoztuk ki azt az ökoszisztémát, ami a farmon lehetővé teszi a növények termesztését" - tette hozzá a szakember. "Az itt működő farmunk egyszerre egyfajta showroom, azaz bemutatóterem, és egyszerre kutatólabor, ahol a már említett fényrecepteket vizsgáljuk, elemezzük. Emellett, ha a partnereink, ügyfeleink valamilyen megoldást ki szeretnének próbálni - hiszen egészen új technológiáról van szó - arra is van lehetőségük."
A vertikális farm éjjel-nappal termel
A Tungsram által is alkalmazott hidropóniás megoldás lényege, hogy a növények nem a taljaba elültetve fejlődnek, hanem egy speciális tápoldatba lógnak a gyökereik, innen veszik fel a növekedésükhöz szükséges tápanyagokat. Ennek számtalan előnye van a hagyományos mezőgazdasági termeléshez képest. Mivel zárt terekről van szó, teljesen mindegy, hogy a külvilágban épp milyen időjárási körülmények uralkodnak, nem számít, hogy szennyezett-e a levegő, sőt, az is lényegtelen, hogy nappal van-e vagy éjszaka, hiszen a zárt rendszerű vertikális farmon minden tetszés szerint szabályozható.
A zöldség-gyümölcs mellett virágok, fűszer-, és gyógynövények is megteremnek a vertikális farmon (Fotó: Tungsram)
"Erre azért is szükség van, mert a termelési oldalon is van egy partnerünk, a salátáiról ismert Eisberg" - folytatta Sejpes Zoltán. "Velük már egy éve dolgozunk együtt a különféle növények termesztésén, azaz azon, hogy az eltérő ízű, színvilágú fajtákhoz megtaláljuk a megfelelő termelési módokat. A jövő év elején már a boltokban is ott lesznek azok a termékeik, amelyekhez az itteni farmon termeltük a hozzávalókat. Egy ilyen kaliberű partnernél pedig nagy szükség van a kiszámítható termelésre, hiszen itt folyamatosan, egyenletesen jó minőségű alapanyagokból ugyanakkora mennyiségekre van szükség. A vertikális farm ezt lehetővé teszi, hiszen itt nincs olyan, hogy a jég elveri a termést, vagy az állatok, kártevők megdézsmálnák azt."
A farmon termő zöldségek - mivel tulajdonképpen steril környezetben nevelkednek - úgynevezett ready to eat termények, azaz a betakarítás után egyből alkalmasak a fogyasztásra, még megmosni sem kellene, bár természetesen ezt azért megteszik a feldolgozás előtt.
16 hektár egy családi házban
A vertikális farmok további előnye, hogy az élelmiszer előállításához nincs szükség nagy kiterjedésű mezőgazdasági területekre.
3D-ben kell gondolkodni: egy 100 négyzetméter alapterületű vertikális farm több hektáros termőterületnek felel meg (Fotó: Tungsram)
"A beltéri növénytermesztés legismertebb verziója az üvegház, ennek egy picit komplexebb, picit modernebb változata a vertikális farm" - mutatott rá Sejpes Zoltán. "Az üvegházzal szemben ugyanis sem a hidropóniához, sem az úgynevezett aeropóniás termeléshez nem kell termőföld. Azaz, ezekkel a módszerekkel akár a Holdon vagy a Marson- vagy akár az ISS nemzetközi űrállomáson - a szerk. - is lehet zöldséget termeszteni. Ez pedig azért rendkívül fontos, mert a Föld egyre gyarapodó népessége miatt egyre több élelmiszerre lesz szükségünk.
Az előrejelzések szerint 2050-re durván 50 százalékkal több élelmet kell termelni, ebbe pedig az állatok takarmányozását is bele kell érteni. Ez borzasztó nagy mennyiség, amit valahol meg kell termelni, miközben az emberiség a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek 85 százalékát már ma is használja.
Még van ugyan egy kevés, amit be lehetne vonni a termelésbe, de ez nem jó irány, mivel a mezőgazdaság miatt sok helyen irtják az erdőket, kiszipolyozzák a talajt, ami így idővel alkalmatlanná válik a termelésre és elsivatagosodáshoz vezet. Ráadásul, azzal, hogy kisajátítjuk a termőföldet, hozzájárulunk a klímaváltozás negatív hatásaihoz. A bolygó 15 százaléka pedig kimondottan terméketlen, kopár sivatag, gleccser, vagy karsztvidék, a beltéri termelés szempontjából azonban ez nem számít. A vertikális farmok másik hatalmas előnye, hogy négyzetméterenként akár százszor akkora mennyiségeket is meg lehet termelni, hiszen a farmok egész évben működhetnek, ráadásul három dimenzióban is lehet gondolkodni."
Egy 400 négyzetméteres termőterületű vertikális farm 16 hektár termőföldnek felel meg, ráadásul ehhez elég akár egy 100 négyzetméteres családi házzal megegyező terület, amire négy emeletet fel lehet húzni. Az említett százszoros szorzóhoz körülbelül 15 emeletes farmokat kell elképzelni.
Bármit lehet termelni, kérdés, hogy megéri-e
A vertikális farmokon a gyakorlatban bármilyen növény megtermelhető lenne, persze akadnak olyanok, ahol jelenleg még nem biztos, hogy gazdaságos lenne ez a megoldás. Egyelőre tehát még várni kell rá, hogy hasonló létesítményekből érkezzen például az alma-körte a piacra.
A földiepret már most méhek segítségével porozzák be a farmon (Fotó: Tunsgram)
"Ami a jelenlegi technológiával gazdaságos, azok a viszonylag gyorsan termő, alacsonyabb növésű növények" - magyarázta a szakember. "Saláták, leveles növények, mikrozöldek, de termesztünk például földiepret, illetve olyan fűszer-, és gyógynövényeket, amelyek nem közvetlen emberi fogyasztásra valók. Utóbbiak iránt például a gyógyszeripar és a kozmetikai ipar érdeklődik.
Hosszabb távon - 15-20 éves távlatban - az sem elképzelhetetlen, hogy elkezdjünk gabonát termelni, persze nem a közismert, magas, kalászos változatot, hanem egy alacsonyabb szárú verziót, vagy akár kukoricát, ahol a csövek egészen rövid száron fejlődnek ki.
Egyelőre azonban minél kisebb egy növény, annál jobb, főleg, ha gyors a növekedési ciklusa. Ilyen példáu a búzafű, amit mindenestől, a maggal együtt takarmányként lehet használni, mivel lényegesen magasabb a tápanyagtartalma, mint a kifejlett búzanövénynek. A búzafüvet akár hat napos ciklusonként is lehet aratni, ez idő alatt megtöbbszörözi a tömegét, ami azt jelenti, hogy a mag súlyának a 4-5-szörösét is ki lehet hozni belőle."
Több tényezőtől függ, hogy a vertikális farm kiépítése és üzemeltetése mibe kerül, ennek csak egy része a méretgazdaságosság. Ennek azonban van még egy előnye: a kisebb, zárt egységekben eleve minimális a különféle növényi betegségek, fertőzések megjelenése, ha azonban ez mégis megtörténne, nem megy a kukába a teljes farm termése, elég csak egy-egy kisebb szobát fertőtleníteni. A kiépítés költségei versenyképesek, különösen, ha a mezőgazdasági gépparkokkal vetjük össze - a területi igényeket pedig már érintettük. Ahol viszont behozhatatlan előnyei vannak a vertikális farmnak, az a fenntarthatóság. Egy-egy ilyen egység még úgy is 90 százalékkal kevesebb vizet használ a termőföldhez képest, hogy a hidropónia miatt folyamatosan friss vízre van szüksége a növényeknek. A folyamatos világítás miatt az energiaigényei magasabbak, azonban ez könnyedén megoldható, megújuló energiaforrások használatával - és akkor még nem is álltunk neki kiszámolni a traktorok-kombájnok által elégetett üzemanyag költségeit.
Ami pedig szintén a vertikális farmok mellett szól, az az ellátóláncok rövidsége. Napjainkban az élelmiszer-termelés egyik komoly problémája, hogy bizonyos terményeket akár több ezer kilométerről szállítanak a fogyasztókhoz, ami óriási környezeti terheléssel jár. Ha viszont a városokban alakítanak ki vertikális farmokat, az ott élők könnyedén juthatnak hozzá a friss zöldséghez-gyümölcshöz. Erre Európában már több példa is van, Londonban például egy egykori légoltalmi pincét alakítottak vertikális farmmá, a terményeket pedig egyetlen ajtón átlépve, a helyi metróval közlekedő tömegnek árulják. Berlinben pedig a 2013-ban alapított InFarm épp azon dolgozik, hogy a világ legnagyobb városi farmhálózatát alakítsa ki.
Baromfi, tojás, de akár hal is érkezhet a jövő vertikális farmjairól
A Tungsram nem csak zöldségek és hasonló növények termesztésével kísérletezik. A vertikális farm megoldásai ugyanis lehetővé teszik, hogy akár teljes élelmiszer-üzemeket, kisebb gazdaságokat hozzanak szó szerint tető alá.
Egy vertikális farm akár egy komplett élelmiszerüzemet is helyettesíthet (Fotó: Tungsram)
"Akár baromfitenyésztés, de akár haltenyésztő telepek is működhetnek beltéren" - mutatott rá Sejpes Zoltán. "A víziónknak pedig komoly részét képezik a beporzó rovarok is, itt a kísérleti farmon is látható egy ajtó, amire ki van írva, hogy tilos a belépés, ott "laknak" a méhek, amelyek a földieper beporzását végzik. Ezen kívül légylárvákkal is dolgozunk, amelyek lebontják a szerves hulladékot, mivel ez a természetes táplálékuk. A kifejlett rovarokat pedig takarmányként tudjuk tovább hasznosítani, akár a baromfinak, akár a halaknak. A farmon keletkező szerves hulladékanyagot pedig vissza tudjuk forgatni és ezzel bezárul a kör, azaz olyan egységeket tudunk létrehozni, amelyek nem termelnek semmilyen szemetet, cserébe akár több ezer embert tudnak ellátni élelmiszerrel."
Kertészek, nyugalom!
A vertikális farmon termő zöldségek-gyümölcsök teljes mértékben azonosak a kertekben, ültetvényeken megtermő példányokkal, akár tápérték, akár vitamintartalom szempontjából. Sőt, a speciális fényrecepteknek köszönhetően a termények vitamintartalma "tervezhetőbb", egységesebb lesz, mint a szabad ég alatt, az időjárás szeszélyeinek kitett zöldségek-gyümölcsök esetén. Ennek ellenére Sejpes Zoltán sietett hangsúlyozni, hogy a vertikális farmokkal nem a biogazdák, hobbikertészek kenyerét akarják elvenni.
Ez nem támadás a tradicionális kertészet ellen, egyszerűen az a helyzet, hogy az emberiségnek nincs más megoldása
- figyelmeztetett a szakember. "Táplálékra szükségünk van, ezt pedig meg kell oldani valahogyan. Nem jó persze, hogy kevés a termőföld, de az sem szerencsés irány, amikor a nagyobb hozamokat vegyszerezéssel próbáljuk elérni vagy vegyszerekkel igyekszünk megvédeni a termést a szélsőséges időjárástól, kórokozóktól, gombáktól. Az a helyzet, hogy eddig minden megoldás, amit a mezőgazdaság kipróbált, hosszú távon zsákutcának tűnik. Nem mehetünk tovább az olyan fenntarthatatlan irányokba, mint a vegyszerezés vagy az erdőirtás.
Azaz, a hagyományos mezőgazdaság mellett párhuzamosan szükség lesz a vertikális farmokra, különben egyszerűen nem lesz elég élelmiszer az emberiség számára. Sőt, akad olyan - elismerem, szélsőséges - vízió is, hogy egy napon majd már minden zöldséget-gyümölcsöt beltéren termelünk és az összes mezőgazdasági művelés alá vont területet visszaadjuk a természetnek.
Ez egy extrém elmélet, de eljöhet ennek is az ideje a jövőben. Addig viszont a jövő élelmiszer-ellátására és a fenntarthatósági célkitűzéseinkre kell koncentrálnunk, az emberek jólétét szem előtt tartva."