A svájci székhelyű Institute for Management Development (IMD) éves rangsorában ismét Szingapúr nyerte el a világ legokosabb városának járó elismerést. A legokosabb ez esetben nem a lakosság IQ-jára, hanem a metropoliszban működő okosváros-funkciók minőségére vonatkozik. Szingapúrt - ahol egyébként robotok figyelik a gyanúsan viselkedő embereket - Zürich és Oslo követi a rangsorban.
Az értékelés során 118 várost vizsgáltak, az alapján, hogy a lakók mennyire érzékelik az életszínvonaluk javulását a technológiának köszönhetően, emellett azonban gazdasági és társadalmi tényezőket is figyelembe vettek. Az idei összesítésből kitűnt, hogy a nagyvárosokban élők számára egyre fontosabbak a települések egészségre és környezetre gyakorolt hatásai, különösen a koronavírus-világjárvány megjelenése óta.
Szingapúr ikonikus épülete, a három toronyházból álló Marina Bay Sands (Fotó: Scopio/Filippo Cesarini)
A városlakók számára a legfontosabb szempont a megfizethető lakhatáshoz való hozzáférés, azonban az IMD által vizsgált adatokból kitűnik, hogy komolyan megugrott az igény a tisztább levegő és a minőségi egészségügyi szolgáltatások iránti igény.
Az eredményeket egy 15 000 városlakó megkérdezésével készített felmérés alapján állapították meg. A résztvevőknek 39 kérdésre kellett válaszolniuk, amelyek öt fő területre - egészségügy és biztonság, mobilitás, szabadidős elfoglaltságok, oktatási és munaklehetőségek, illetve városvezetés - koncentráltak. A kérdőív arra is kitért, hogy a technológia mekkora szerepet játszik a városi problémák megoldásában. A válaszadóknak olyan kijelentéseket kellett osztályozniuk, mint: "a városomban kielégítő az újrahasznosítás mértéke", "nincs gond a közbiztonsággal", vagy "nem okoz gondot a légszennyezés".
"Egyértelmű, hogy a koronavírus hatással volt arra, hogyan tekintenek az okosvárosok vezetői és lakói a települések előtt álló kihívásokra" - mondta Cheong Koon Hean, a Singapore University for Technology and Design innovatív városokkal foglalkozó központjának vezetője. "A várostervezésnek szintén alkalmazkodnia kell az új problémákhoz."
Okosvárosok az innováció élén
Az IMD jelentése arra is rávilágított, hogy a koronavírus milyen új felelősséget ró a városvezetőkre és a nagyvárosok lakóira. Ez különösen olyan országokban feltűnő, ahol a központosított kormányzás miatt a folyamatok lassúak vagy a kormányzat vonakodik bizonyos lépéseket megtenni. Feltűnő, hogy sok helyen, ahol hasonló a helyzet, a városok gyorsabban és haétkonyabban reagálnak a problémákra, mint az adott kormányok. Ez különösen a koronavírussal kapcsolatos oltási kampányok és az egészségügyi ellátás szervezésében válik igazán láthatóvá, amelyekben komoly segítséget jelentenek a technológiai újítások és a digitális infrastuktúra kiépítése.
Nem csak nagyvárosok fértek be a top 10-be: a baszk főváros, Bilbao is bekerült a legjobb okosvárosok közé (Fotó: Scopio/Matt Hardy)
"A világjárvány miatt felgyorsult az okosvárosok kialakulása és digitális, valamint gazdasági transzformációja" - mutatott rá Bruno Lanvin, az IMD Smart City Observatory nevű részlegének elnöke. "Ez a rangsorban is látható, ugyanis azok a vársok, amelyek hatékonyan kezelték a covid kihívásait, jellemzően előkelő helyen végeztek az értékelés során, mint az első helyezett Szingapúr és a negyedik Tajpej. Nem kell feltétlenül metropolisznak lenni ahhoz, hogy egy település kiaknázhassa az okosvárosok előnyeit. A 2021-es rangsorban ugyanis kifejezetten jól teljesítettek a közepes méretű városok, mint a harmadik Oslo, az ötödik Lausanne, a nyolcadik Genf és a tízedik Bilbao."