A tiszta energia térnyerése globálisan egyszerre szükség és törvényszerűség. Mivel a kitűzött klímacélok elérése máshogy nem kivitelezhető, ebből következően szükségszerű, és mert egyre kifizetődőbb a fosszilis energiahordozók felhasználásához viszonyítva, egyúttal törvényszerű is a változás. Nem csoda hát, ha egymást érik zöld energiatermelő kapacitások telepítésével kapcsolatos hírek.
A legnagyobb szélkerék és a legnagyobb úszó napelempark után, most itt vannak Európa legnagyobb szélfarmjának tervei, amit nem máshol szándékoznak létrehozni, mint az atomenergiában rejlő kockázatok leghírhedtebb mementójában, Csernobil városában.
Az 1986-ban bekövetkezett nukleáris katasztrófát követően Csernobil és a szomszédos Pripjaty környékét a sugárzás mértéke miatt ki kellett üríteni 2600 négyzetkilométernyi területen. Az erőművet máig ez a lezárt zóna veszi körül, bár egyes épen maradt blokkjai még 2000-ig üzemeltek.
A Szovjetunió felbomlása után a térség országai igyekeztek minél inkább függetlenedni energia szempontjából is Oroszországtól. Ukrajna, aminek területén fekszik Csernobil, már egy ideje elkötelezte magát amellett, hogy a területet tiszta energia megtermelésére használja fel. Néhány éve már telepítettek ide szép számban invertereket, amik azóta is 2000 háztartást lának el a szükséges energiával.
A tervek szerint a ezt a jövőben összesen 1000 megawattnyi energiát megtermelni képes szélturbinák telepítése követi. Ez önmagában elegendő lenne a közeli főváros, Kijev 800 ezer háztartásának ellátásához.
Már az orosz-ukrán háború kirobbanása előtt is tettek az ország vezetői lépéseket a zóna hasonló célú hasznosítására, de a harcok megakasztották a folyamatokat. Olekszandr Krasznolutszkij, Ukrajna ökológiai miniszterhelyettese azt nyilatkozta, hogy ez nem jelenti, hogy feladták volna a terület ez irányú hasznosításának terveit, mindössze addig függesztik fel a munkálatokat, amíg biztonságosan nem lehet folytatni azokat.