Korábban írtunk már róla, hogy az okosvárosok nem csak a technológiáról és az adatokról szólnak, akkori cikkünkben azonban főleg a várostervező szakemberek beszéltek az innováció és a különféle szolgáltatások megfelelő alkalmazásáról. Az állítás azonban továbbra is igaz, egy valódi okosváros lakói számára ugyanis elengedhetetlen a zöld terek, zöldfelületek megléte is.
A növények az okosváros elengedhetetlen kellékei (Fotó: Unsplash/Mily Vueti)
Az okosvárosok zöld tereit ugyanis már nem csak parkok formájában kell elképzelni. A különféle növények, bokrok, fák ugyanis szerves részei lehetnek az újonnan felhúzott épületeknek. Jó példa erre a Sydney-ben álló One Central Park, amelyet a világ legmagasabb vertikális kertjének is neveznek. Az épület külső részén 250 ausztrál növényfajtát ültettek, amelynek a dekoráció mellett komoly funkciója is van: a növények jelentősen csökkentik az épület klimatizálásának költségeit és vízfogyasztását is. A hasonló "városi erdők" egyre népszerűbbek, érdemes a milánói Bosco Verticale-ra, vagy a szintén Stefano Boeri által tervezett kínai Vertical Forest City-re gondolni.
A társasházak külsejére telepített növényeken túl azonban az építészet más módon is közelíthet a természethez. Az úgynevezett biomimetikus design lényege, hogy a természetben látható jelenségeket próbálják mérnöki megoldásokká formálni. Ennek egyik legjobb példája a Hamburgban 2013-ban átadott Bio Intelligent Quotient (B.I.Q.) nevű épület, amelynek ablaktábláiba fényérzékeny algákat ágyaztak. Az algák hatékonyan hozzájárulnak a belső terek klimatizálásához, ráadásként pedig metángázt termelnek, amelyet bioüzemanyagként az épület áramellátásához használnak fel.
A városi zöldterületek a levegő minőségét és a hőérzetet is jótékonyan befolyásolják (Fotó: Unsplash/Chuttersnap)
A növények és a városok kapcsolatáról már korábban mi is írtunk: a vertikális farmok fontos szereplői lehetnek az élelmiszeriparnak, különösen, hogy 2050-re a becslések szerint a most megtermelt élelmiszerekhez képest körülbelül 50 százalékkal többet kellene előállítani, mindezt úgy, hogy a mezőgazdasági termelésre alkalmas területek méretét már nem igazán tudja növelni az emberiség. Az említett biomimetikus tervezéssel pedig két legyet lehet ütni egy csapásra: az így tervezett vertikális farmok egyszerre képesek élelmiszer előállítására, illetve az épületek hatékony szigetelésére - a fenti, algás példához hasonlóan pedig akár bioüzemanyagokat is előállíthatunk majd a segítségükkel.
Az okosvárosokban alkalmazott digitális technológiák is besegíthetnek a zöld területek fenntartásába: az intelligens szenzorokkal megoldható az öntözés automatizálása, ezzel hatékonyan csökkenthető az elpazarolt víz mennyisége. Ráadásul a városi parkokban sem kellene nélkülözni az olyan civilziációs áldásokat, mint a wifi-hálózatok, a mostanában egyre népszerűbb wifi-mesh hálózati technológiának köszönhetően ugyanis nincs szükség otromba antennákra és adótornyokra. Az így internetre kapcsolt zöld területeken pedig ugyanez a megoldás elérhetővé teheti a természettel kapcsolatos oktatási anyagokat, ezzel közelebb hozva a fiatalabb generációkhoz is a természet szeretetét.
A városi zöld területek fenntartásában a modern technológia is fontos szerepet játszik (Fotó: Unsplash/Chuttersnap)
A zöld tereknek óriási szerepe van a fenntartható életmód szempontjából is. A Smart City Press információi szerint a mai nagyvárosok a világ összes energiatermelésének 78 százalékát emésztik fel, miközben a klímaváltozást okozó emissziók több mint 60 százalékáért felelősek. A növények jelenléte ezért elengedhetetlen, hiszen óriási mennyiségű szén-dioxidot semlegesítenek, a fák lombjai pedig emellett hatékonyan csökkentik a hőérzetet a forró nyári napokon. Persze nem lehet mindenhová fákat ültetni, azonban erre is van megoldás, például az úgynevezett "folyékony fa" formájában.
Mint látható, egy valamire való okosváros létrehozásához legalább annyira szükségünk van a természetre, mint a modern technológiákra.