Az éghajlat változékonysága és bizonytalansága komoly probléma egész Európa mezőgazdasága, élelmiszer ellátása szempontjából. Tavaly augusztusban a kontinens termőföldjeinek kétharmadát sújtotta aszály az Európai Bizottság jelentése szerint, amire a megelőző ötven évben nem volt példa. Ahol tudták, öntözéssel próbálták enyhíteni a károkat, de a szintén nagy területeken jelentkező vízhiány ezt a legkritikusab időszakban sok helyen nem tette lehetővé.
Az idei tavaszi esőzések segítettek valamelyest a tavalyi helyzetből kilábalni, de sajnos csodát nem tudtak tenni. A nagy mennyiségű csapadék csak a területek kisebb részén érték el a földfelszín alatti rétegeket, és így a taljvizet nem tudták visszapótolni még megközelítőleg sem a tavalyi aszálykárokat megelőző szintre.
Ennek ellenére idén nincs közel sem akkora szárazság, mint tavaly. Augusztus elején Európa, valamint a Közel-Kelet és Észak-Afrika Földközi-tengeri partvidékének mintegy 28 százalékát érintette a szárazság. Jelenleg Franciaország helyzete a legaggasztóbb, ahol a mezőgazdasági területek 72 százalékán elégtelen a talajvíz szintje. Hiába jönnek a hóhullámok után heves esőzések, a víz nem tud leszivárogni az alsóbb talajrétegekbe. Ahhoz hosszabb esőzésekre lenne szükség, hogy ezek feltöltődjenek.
Míg Európán kívül a mezőgazdaság a legnagyobb vízfogyasztó, nálunk az ipar. Lehet, hogy a jövőben ezen változtatnunk kell, amennyiben nem szeretnénk nagyságrendekkel növelni az élelmiszer importot.