A napelemekkel kapcsolatos egyik leggyakoribb ellenérv az időjárás kiszámíthatatlansága szokott lenni, noha nemrég egy kutatás kimutatta, hogy a napenergia megbízható energiaforrásnak számít.
Egy friss kutatás azonban még megbízhatóbbá teheti a napelemek működését - írja a Science Daily. Német kutatók ugyanis megállapították, hogy a most a levegő minőségének előrejelzésére használt modellezési módszerek alkalmasak lehetnek arra is, hogy megbecsüljük, mennyi áramot lehet előállítani a napelemek használatával. A felfedezés a Leibniz-Institut für Troposphärenforschung (TROPOS), a német meteorológiai szolgálat (DWD), illetve a Hochschule Bonn-Rhein-Sieg kutatóinak érdeme, akik a Copernicus légkörfigyelő szolgálat (CAMS) napsugárzási adatait vetették össze a DWD 25 mérőállomásának egy éven át gyűjtött adataival.
A kutatók rájöttek, hogy a légkör felmelegedése és lehűlése nem csak a felhőzet, illetve az üvegházhatású gázok függvényében alakul, hanem a levegőben lebegő apró aerosol-részecskék (víz, por, egyéb részecskék) ugyanis csekély méretük ellenére képesek elnyelni, illetve visszaverni a nap sugarait. Azt viszont eddig nem tudták, hogy ezek a részecskék mennyiben befolyásolják a fotovoltaikus rendszereket, azaz a napelemeket.
A levegő minőségének elemzéséből következtetni lehet a megtermelt napenergia mennyiségére (Fotó: Colorado Energy Office)
A 2017. és 2021. között elvégzett kutatás során a meteorológiai állomások adatait vetették össze a globális AERONET hálózat légköri adataival. Ezek alapján a kutatók megállapították, hogy amikor tisztább a levegő, a napelem-panelek négyzetméternként akár fél megawattórával nagyobb teljesítményre képesek, mint a szmogosabb időszakokban. Összevetették a Németország déli részein működő napelemeket a szennyezettebb levegőjű keleti régióval, és az derült ki, hogy utóbbi helyen a napelemek négyzetméterenként 0,05 megawattal kevesebb áramot termeltek.
A légkörben lebegő aerosol-részecskék szerepét mindenképpen számításba kell venni a napenergiával kapcsolatos napi előrejelzésekben
- hangsúlyozta dr. Hartwig Deneke, a TROPOS műholdas munkacsoportjának vezetője.
A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a vizsgálódásaik egy évnyi adatra támaszkodnak csupán, noha a napsütéses órák száma és a levegő minősége évről-évre jelentős eltéréseket mutathat. A továbbiakban ezért a 2003-2021 közötti időszak adataival is megismétlik majd az elemzést, hogy precízebb napenergia-termelési előrejelzéseket tudjanak adni a jövőben.