A megújuló energiaforrások hasznát nem nagyon kell bemutatni, hiszen a nap-, vagy szélenergia segítségével emissziómentesen lehet energiát termelni, ami fontos fegyver a klímaváltozás elleni harcban. A problémát a megtermelt energia tárolása jelenti, mivel a megújulókra jellemző, hogy egyenlőtlenül termelnek - ettől függetlenül azonban így is megbízható energiaforrásnak számítanak.
A közeli jövő nagy kihívása az lesz, hogyan tudja majd az emberiség tárolni az energiát, különösen az olyan technológiák előretörésével, mint amit az elektromos autók jelentenek. Számos kreatív megoldással kísérleteznek világszerte, a gravitációs erőművektől az információs akkumulátorokig. Ezek többsége a laboratóriumi fázisnál jár, azaz elméletben működik, kérdés, hogy meg lehet-e oldani az alkalmazásukat nagyobb léptékben.
Hasonlóan érdekes koncepcióról számolt be nemrég a Euronews: brit kutatók a talajban tárolnák a napenergiát. Bár az ötlet egyelőre még gyerekcipőben jár, a brit kormány innovációt támogató szervezete, a UK Research and Innovation (UKRI) 15 millió fontot fektetett a kutatásba, amelyről elismerik, hogy magas a kockázata, cserébe megvan benne a lehetőség, hogy gyökeresen átalakítsa az energiagazdálkodás világát.
A kutatás rendkívül izgalmas, mert siker esetén óriási hatása lehet a világ működésére
- nyilatkozta a hírcsatornának dr. Michael Harbottle a Cardiff University munkatársa, a kutatás vezetője.
A szakember rámutatott, hogy házi körülmények között is lehetséges olyan, kisméretű rendszert létrehozni, amelynek a lényege egy befőttes üvegbe helyezett föld, két elektródával. Ha az elektródákat összekötjük, elektromos áramot lehet létrehozni.
Harbottle megoldása ezen az elven alapul, de jóval összetettebb, mivel itt az a lényeg, hogy a talajban élő mikroorganizmusok adottságait kihasználva tárolni lehessen a felszínről érkező napenergiát.
Ha energiát adunk ezeknek a mikroorganizmusoknak, azt a túlélésre fogják használni. Vannak ugyanis olyan baktériumok, amelyek ugyanúgy használják fel az elektromosságot, mint a növények a fényt: az elektroszintézis során a szén-dioxid molekulákból más szénalapú vegyületeket hoznak létre
- tette hozzá a kutató.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szén-dioxidból acetát jön létre, amely kémiai kötések formájában tárolja az energiát. Ha szükség lenne rá, a baktériumok lebontják az acetát-molekulákat, a folyamat során pedig elektronok szabadulnak fel, azaz elektromos áram jön létre.
A talaj jellemzően rendkívül sokféle mikroorganizmust tartalmaz: egy teáskanálnyi földben több mint tízezer különféle mikrobát is találhatunk. A kutatók most szeretnék megtalálni azokat, amelyek a legalkalmasabbak lehetnek az energiatárolásra.
Az ötletünk egyik komoly előnye, hogy nincs szükség hozzá veszélyes és korlátozott mennyiségben elérhető anyagokra, például lítiumra. A másik, hogy olyan molekulák jönnek létre a folyamat közben, amelyek természetesen is megtalálhatóak a taljaban és amelyeket a mikroorganizmusok egyébként is megtermelnek, csak jóval kisebb mennyiségben
- magyarázta Harbottle.
Bár az acetát, túl nagy mennyiségben káros hatással lehet a talajban lévő létformákra, a szakember szerint a vegyület viszonylag rövid idő alatt eltűnne, mivel ezt a módszert nem hosszú távú energiatárolásra, hanem napi szintű felhasználásra szánják.