Az El Nino jelenség idei visszatérése nagyban befolyásolja az időjárás alakulását Európában. A csapadékosabb tavasz után idén ugyan nem volt a tavalyihoz hasonló aszály, de akadt bőven más, ami aggodalomra adott okot. A görög erdőtüzek pusztítása, a júliusban megdőlő melegrekordok, vagy a század végére a kihalás felé sodródó császárpingvinek ügye mindenképpen azt jelzik, hogy komoly problémákkal küzd a bolygó flórája és faunája.
Pedig az El Nino még bőven folytatódik ősszel és télen is, valamint a károsanyag-kibocsátásból származó üvegház hatású gázok melegítő hatása is megteszi a magáét.
A Nemzeti Óceán- és Légköri Hivatal (NOAA) előrejelzése szerint szinte bizonyos, hogy az idei El Niño-szezon legalább jövő februárig tartani fog, ami várhatóan enyhe novembert-decembert és hideg, száraz január-februárt fog okozni. Pesze ekkor csak alábbhagy a hatás. Mivel a jelenség fenállásának időtartama években mérhető, elképzelhető, hogy az elkövetkező 5 év lesz a legmelegebb időszak, mióta időjárási adatokat rögzítünk. Bár minden ilyen időszak más és más, megfigyelhető egyfajta mintázat. Ilyen például az, hogy az El Nino legerőteljesebben november és január közt fejti ki hatását.
A prognózis szerint a mostani időszak várhatóan tavaszig folytatódik, de a következő hónapokban még erősödni fog, és a hatása még sokáig érzékelhető lesz. Hogy ez mennyiben befolyásolja az időjárást, az attól is függ, hogy Európa melyik részén élünk. Ami a Csendes-óceáni térségben történik, mint például az El Nino okozta meleghullámok, az hatással van az egész bolygó időjárására.
Az bizonyos, hogy sok meglepetést tartogat nekünk a klímaváltozás, mivel ha a jelenség következményeit ismerjük is, azt már nem feltétlenül tudjuk kiszámolni, hogy ezek a következmények milyen további változást vonzanak magukkal. Ami biztosan tudható, hogy példátlan, intenzív és szélsőséges események várhatók a jövőben is.