Ha szóba kerülnek az olyan megújuló energiaforrások, mint a szélenergia és a napenergia, a szkeptikusok egyből húzzák a szájukat és olyanokat mondanak, hogy "de mi van, ha nem fúj a szél?", illetve "éjszaka nem termelnek a napelemek!". Amerikai és kínai kutatók ezért fogták magukat és megvizsgálták, mennyire lehet számítani ezekre az energiaforrásokra - írja a Science Daily.
Az eredmény csattanós válasz a kétkedőknek: a kínai Tsinghua Egyetem, valamint az amerikai Carnegie Instituion for Science, a University of California, Irvine (UCI) és az egyik legnívósabb amerikai műszaki egyetem, a Caltech szakértői ugyanis arra jutottak, hogy a fejlett országok jelenlegi energiaigényeit megbízhatóan lehetne fedezni szél-, és napenergia kombinációjával. A kutatók hangsúlyozzák, hogy ez elméletben lehetséges, a valóságban azonban befektetésekre lenne szükség, hogy ezt meg lehessen valósítani.
A szél-, és napenergiát megfelelő energiatárolási megoldásokkal kombinálva elkerülhető az energiahiány (Fotó: Scopio/Jamie Hunter)
A Nature Communications szakfolyóiratban megjelent kutatási anyag szerint az említett országok igényeit 72-91 százalékban csak a szélenergia segítségével lehet fedezni, anélkül, hogy bárhol energiahiány alakulna ki. Ha pedig az adott országok hálózatára 12 órára elegendő energiatároló kapacitást csatlakoztatunk, a főszerepet átveszik a napelemek, amelyek 83-94 százalékban képesek ellátni a fogyasztókat.
"A szél-, és napenergia a legtöbb helyen már most is több mint 80 százalékát képes lenne fedezni az igényeknek, anélkül, hogy óriási tárolókapacitást kellene kialakítani, illetve anélkül, hogy túltermelés alakulna ki, ez kritikus a működés szempontjából" - mutatott rá Steve Davis, a UCI professzora. "Az adott országoktól függően pedig elképzelhetőek olyan periódusok is, amikor tárolt energiát vagy más, nem-fosszilis forrást kellene használni az emissziómentes jövő érdekében."
A kutatócsoport 42 nagy ország energiaigényeinek alakulását vizsgálta meg az elmúlt 39 év adatai alapján. Azt találták, hogy a fenntartható energiaforrásokra való átállás a nagyobb kiterjedésű, délebbre fekvő országok számára lehet a legkönnyebb, hiszen ők csaknem egész évben támaszkodhatnak a napenergiára. A skála másik végén olyan országok állnak, mint például Németország, amely viszonylag kis területű, ugyanakkor északabbra fekszik annál, hogy a napenergiára állandóan számítani lehetne.
"A historikus adatok azt mutatják, hogy az egyenlítőtől távolabb eső országokban előfordulhatnak olyan "sötét időszakok", amikor korlátozottabb a nap-, és szélenergia rendelkezésre állása" - tette hozzá Dan Tong, a Tsinghua Egyetem adjunktusa. "A közelmúltban is volt egy hasonló, kéthetes időszak Németországban, amikor fosszilis tüzelőanyagokat égető erőművekre kellett támaszkodni."
A hasonló helyzetek kivédésére a kutatók azt javasolják, hogy az egyes országok éves igényeit meghaladó megújuló kapacitást kellene kiépíteni és hosszútávú energiatárolási lehetőségeket kifejleszteni. Emellett, az azonos földrészeken fekvő országoknak össze kellene fognia, az erőforrások optimális kihasználása érdekében.
"Európa jó példa erre" - tette hozzá Tong. "A rendszer megbízhatóságát erősítené például a Spanyolországból, Olaszországból és Görögországból érkező napenergia, míg a szélenergia termelésében Hollandia, Dánia és a Balti-régió járhatna az élen."
A kutatók külön megvizsgálták az Egyesült Államok energiaigényeit is és arra jutottak, hogy csak a nap-, és szélenergiával az USA igényeinek 85 százalékát le lehetne fedni.
"Nehezen fogjuk tudni kiiktatni a fosszilis tüzelőanyagokat az energiamixünkből, de ez a cél elérhetővé válhat, ha a technológiai, gazdasági és társadalmi-politikai akarat is megvan hozzá" - hangsúlyozta Steve Davis.