A luxemburgi székhelyű Eurostat, az Európai Bizottság statisztikai intézménye nemrég közzétette az Európai Unió megújuló energiaforrásokra vonatkozó adatait - írja a Euronews. A számok rávilágítanak, hogy melyik országban a legfenntarthatóbb az energia előállítása, de arra is, hogy melyik tagállamoknak lenne szüksége még komoly fejlesztésekre.
A nap-, és a szélenergia, valamint az egyéb zöld energiaforrások a teljes EU igényeinek 21,8 százalékát fedték le 2021-ben, azaz ez tekinthető az uniós átlagnak. Ez 0,3 százalékkal kevesebb, mint 2020-ban volt, ami azt jelenti, hogy a történelemben most először csökkent a megújulók aránya, igaz, ehhez szükség volt a koronavírus-járványt követő lezárások feloldása után megugró kereslet kielégítésére.
Ettől függetlenül az Eurostat szerint a kontinens energetikai infrastuktúrája jó helyzetben van, a most zajló és jövőbeni fejlesztések pedig tovább segítik majd az energiafüggetlenség elérését. Ez utóbbit tekintve biztató fejlemény, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) nemrég bejelentette, hogy az előttünk álló öt évben világszerte annyi megújuló kapacitás fog üzembe állni, mint az elmúlt két évtizedben összesen.
A megújulók már eleve gyorsan fejlődnek, azonbana g lobális energiakrízis új fejezetet nyitott, amely még gyorsabb növekedéssel jár, ahogy az egyes országok elkezdik kiaknázni az energiabiztonsággal járó előnyöket
- mutatott rá Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója.
Skandinávok az élen, Magyarország a futottak még kategóriában
Nem túl meglepő módoin 2021-ben ismét Svédország lett a legtöbb megújuló energiát használó ország az EU-ban. A svédek a teljes energiaszükségleteik közel kétharmadát (63 százalék) fedezik többek között biomasszából, víz-, és szélenergiából, földhőből és bioüzemanyagokból. Ez jól hangzik, azonban a fenntartható energia támogatói szeretik felhívni a figyelmet, hogy a biomassza - azaz többek között az erdőkből származó fahulladék - elégetése nem kifejezetten tekinthető megújuló, főleg nem környezetkímélő megoldásnak.
A képzeletbeli dobogó második fokán Finnország áll 43 százalékos részaránnyal, amelyet Lettország követ 42 százalékkal - főként biomassza és vízenergia hasznosításával.
Szintén jól szerepelt Észtország (38 százalék), Ausztria (36 százalék), és Dánia (35 százalék) - mindhárom országban a szél és a vízenergiáé a főszerep.
Bár egyik sem uniós ország, Izlandot muszáj megemlíteni, mert az összes európai ország közül náluk a legjobb a megújulók használatának részesedése - ez 86 százalékot jelent, amelyet a szigetország javarészt geotermikus forrásokból fedez.A teljes kontinenst nézve az ezüstérem pedig Norvégiáé, ahol a szél-, és a vízenergiának van komoly szerepe az energetikai igények kielégítését tekintve.
A 27 uniós tagállamból 15 átlag alatt teljesített 2021-ben: Belgium, Bulgária, Csehország, Németország, Írország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Cipreus, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Lengyelország és Szlovákia tartozik ide.
Luxemburg a sereghajtó, ahol a megújulók aránya a 12 százalékot sem éri el (11,7). Málta 12,2 százalékkal a második legrosszabb, őket egyetlen tizedszázalékkal előzi Hollandia (12,3), majd Írország (12,5) és Belgium (13 százalék).
Az Európai Unió 2030-ra szeretné elérni a 40 százalékos arányt a megújulók terén, sőt, lehet, hogy ezt az arányt 45 százalékra növelnék a REPowerEU terv értelmében. Az IEA szerint ezt a tagállamok tiszta energiát használó projektekkel, illetve például a napelemekre vonatkozó kedvezményes ösztönzőrendszerekkel gyorsíthatnák fel.