Alig pár hete annak, hogy a hazai napenergia-termelés kapcsán örömmel jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter, hogy sikerült elérni a 6000 megawattot (MW). Ez egyrészről szép eredmény annak tudatában, hogy a napi átlagos szükséglet országosan 5500-6500 MW körül szokott alakulni, de ezzel együtt számos kérdést is felvet.
Tegnap történelmi léptékű rekord született, amikor a tiszta, napsütéses időben több órán keresztül országosan 3400 MW körüli szintet ért el a villamosenergia termelés. A szakminisztérium Facebook posztban emlékeztetett arra, hogy alig egy hónapos a megdöntött rekord, hiszen február végén 2792 MW-ot termeltek a naperőművek napközben.
A mért adatok alapján tudható, hogy délelőtt 10-től délig folyamatosan 3400 MW körül volt a betáplálás az 50 kilowatt (kW) feletti ipari erőművekből, ami nagyobb részét fedezte a nagyjából 4500 MW-os igényeknek. Mindez nem is jöhetett volna jobbkor, hiszen a Paksi Atomerőműnek egy ideje már csak az egyik blokkja üzemel, és a Mátrai Erőmű sincs mostanában a helyzet magaslatán.
A siker ugyan szép, de a rekordnak van egy kevésbé kedvező vonzata is a visszatáplálókra nézve. A többlettermelés értelemszerűen túlkínálatot eredményez, ami miatt a megtermelt áram ára törvényszerűen beesik a hazai áramtőzsdén. Tegnap a déli órákban 50 euró/MWh körül alakult a megterelt energia ára. Ez veszélyeztetheti azoknak a beruházásoknak a megtérülését, amelyek nem rendelkeznek fix átvételi áras szerződéssel.
Mivel a napközbeni túltermelés a kapacitások közelmúltbeli, nagy arányú növekedésével párhuzamosan egyre gyakrabban jelenthet problémát, szükséges lesz ez ügyben valamilyen stratégiát kidolgozni. A jelentkező kiegyenlítetlenségi problémákat valahogy muszáj lesz a jövőben áthidalni a rendszer fenntarthatóságának érdekében. Ez viszont jelentős többletköltségekkel jár.
Az elmúlt két év során az ipari és a háztartási kapacitások is megduplázódtak. A jelenlegi helyzetben igen valószínű, hogy további termelési rekordok fogják hamarosan követni a mait. Többek között emiatt született az a határozat, hogy a második közzétételi eljárásban jelentkező újabb naperőművi projektek nem fognak hálózati csatlakozási engedélyt kapni.
Ehelyett a szélerőművek és az akkumulátoros energiatárolók csatlakozhatnak bizonyos speciális szabályok figyelembevételével. A szaktárca múlt héten indított konzultációjában is utal rá, hogy az év elején indult Napenergia Plusz Programban mostanra több mint 1400 pályázónak ítéltek oda összesen több mint 5,6 milliárd forintot a 75 milliárdos keretösszegből.