A mögöttünk hagyott tizenkét hónap elég jelentősnek mondható az éghajlati változások szempontjából. Bár a 2022-es évhez hasonló extrém szárazságtól nem szenvedtünk tavaly, a talajvíz szintje így is kritikusan alacsony maradt, ami komoly hatással volt a mezőgazdaság globális teljesítményére. Az El-Nino visszatérése, egy minden korábbinál nagyobb ózonlyuk és a víz alatti vulkanikus működés együttesen rontottak az amúgy sem túl rózsás helyzeten.
Ezen tényezők összessége is jó eséllyel közrejátszhatott abban, hogy a legmelegebb hónap után, aminek 2023 júliusa bizonyult, a legmelegebb évet tavaly mértük. Erre már nagyjából hat hónappal korábban felhívták a figyelmet tudósok, hogy szinte biztosan bekövetkezik, és ezt most a NASA részéről is alátámasztották.
A mérések adatait a második ipari forradalom idején, az 1880-as évektől kezdtük feljegyezni. Azóta két és fél fokkal emelkedett az átlaghómérséklet globális viszonylatban, de ennek az extrém értéknek a nagyját az elmúlt évtizedekben hoztuk össze. Egyértelműen látszik, hogy egy felgyorsuló változás van folyamatban, amit, nehéz úgy lassítani, megfékezni, hogy az ellenérdekelt fél lobbitevékenysége sokkal nagyobb súllyal esik latba.
Gavin Schmidt, a Goddard Institute for Space Studies (GISS) igazgatója szerint a hőmérséklet-eltolódás elsősorban a mi fosszilis tüzelőanyag-felhasználásunk következménye. A tavalyi év egyébként nem önmagában számított kiugrónak, hanem egy évtizedes tendenciába illeszkedik, aminek a jelek szerint még nincs vége. Szakértők már most 30 százaléknál nagyobbnak tartják annak a valószínűségét, hogy a 2024-es év az előzőnél is melegebb lesz.
"Mindaddig rekordokat fogunk dönteni, amíg az üvegházhatású gázok kibocsátása folyamatosan emelkedik"
-nyilatkozta Schmidt
Mindezek mellett a hozzáállás a legnagyobb kibocsátók részéről nem változik, legfeljebb kommunikáció szintjén. Persze a szükséges intézkedések foganatosítása nekik fájna a legjobban, ezért inkább megúszással, demózással és látszatmegoldásokkal próbálják hárítani a felelősségüket. Ez a decemberben Dubajban megrendezett COP28-on csúcsosodott leginkább ki, ahol még ha végül jutottak is valamiféle konszenzusra, az embernek végig az volt az érzése, hogy inkább csak túl szeretnének rajta lenni és pont ott folytatni mindent, ahol abbahagyták.
Már csak az a kérdés, hogy meddig lehet még tologatni a probléma megoldását?