A levegő tisztaságával kapcsolatban hamar szóba kerülnek a dél-amerikai esőerdők. Míg azonban az kilenc országon keresztül kígyózó Amazonas menti dzsungel az elmúlt 20 évben körülbelül nettó 1,7 milliárd tonnányi szén-dioxidot "vont ki a forgalomból", a Brazília területén elterülő részek - köszönhetően az erdőirtásnak és az erdőtüzeknek - ugyanezen időszakban 3,6 milliárd tonnányi szén-dioxidot engedtek a Föld légkörébe.
A tengeri hínár akár évezredeken át tisztíthatja a levegőt (Fotó: Unsplash/Ben Wicks)
Ettől függetlenül az esőerdők kritikus fontosságú területek a bolygó egészsége szempontjából, de jól példázzák, hogy a fák szén-dioxid megkötő szerepének milyen korlátai vannak. Hiába köt meg ugyanis egy fa rengeteget a Föld felmelegedéséhez köthető gázból, ha azt kivágják, a szén-dioxid jelentős hányada visszakerül a légkörbe.
Akad azonban egy növény, ahol ez a probléma nem jelentkezik, ráadásul, a fáknál sokkal nagyobb mennyiségben képes megkötni a szén-dioxidot - írja a Euronews. A tenger hínárról van szó, amelynek telepei az esőerdőkhöz képest harmincszor több szén-dioxidot tudnak megkötni. Ráadásul, egy friss kutatás megállapította, hogy a tengeri hínármezők alatt jelentős mennyiségű szacharóz rakódik le, ami perdöntő bizonyíték a növény szén-dioxid megkötő képességére.
Mivel a tenger alatt lévő hínárhoz csak a partok közelében lehet hozzáférni, ez lehetővé teszi, hogy akár évezredeken át, háborítatlanul vonja ki a felmelegedést okozó gázt a Föld légköréből.
Míg a fák ugyan becsapdázzák a szén-dioxidot, ha kivágják őket, a gáz visszakerül a légkörbe. A hínár azonban képes megtartani a megkötött szén-dioxidot, ugyanis azt a gyökereikben tárolják
- mutatott rá Alec Taylor, a WWF klímaprogramjának vezetője.
A hínártelepeknek emellett fontos ökológiai szerepe van, ugyanis rengeteg halfajta fiatal egyedei keresnek menedéket a zöld levelek között.
A partok mentén sok helyen kiirtottuk a hínárt
Évszázadokkal ezelőtt a tengerparti vidékeken sokkal gyakoribb vendég volt a tengeri hínár, azonban az emberek terjeszkedésével arányosan kezdték el irtani a növényzetet. Nagy-Britannia az egyik legnagyobb "bűnös", az itteni tengeri hínár állományának 92 százaléka tűnt el az elmúlt évszázadban.
A hasonló természetes élőhelyek fontos szövetségeseink a klímaváltozás elleni küzdelemben, mégis riasztó az a sebesség, amivel pusztítjuk őket. A vadvirágos rétektől a mocsarakon át a moszattelepekig és a hínárig mindent meg kell védenünk és gondoskodnunk ezeknek a növényeknek a jövőjéről - a saját érdekünkben
- figyelmeztetett Tanya Steele, a WWF vezetője.
A környezetvédő szervezet ennek érdekében körülbelül 30 000 négyzetméternyi hínárt szeretne újratelepíteni Southhampton partjainál, ez több mint három focipályányi területet jelent. Ez azonban csak a kezdet, Alec Taylor szerint ugyanis, ha a kísérlet sikeresnek bizonyul, több száz hektáron indulhat meg a tengeri hínár újratelepítése.
A partmenti régiókban sok helyen pusztította ki az ember a hínártelepeket
(Fotó: Unsplash/Silas Baisch)
Ehhez szükség lesz a bürokrácia közreműködésére is, jelenleg ugyanis egy hasonló, természetvédelmi, rekonstrukciós projektnek ugyanolyan engedélyeket kell kapnia, mint egy jelentős természetkárosítással járó építkezésnek. A WWF reméli, hogy a jövőben az országok kormányai jelentősebb mértékben fogják támogatni a hasonló természetvédelmi törekvéseket.