Ha körülnézünk egy bolt polcain, gyakran szembesülünk olyan hangzatos minősítésekkel, mint "környezetbarát", "öko" vagy "eco". Reklámpszichológusok és marketingesek pontosan tudják, hogy ez milyen hatással van a vásárlókra. Ha ilyen címkét, pecsétet látunk, érdemes észben tartani, hogy az EU tagállamaiban nincs semmilyen egységes szabályozás ezek használatáról. Többnyire csak a gyártó sugalmazza azt, hogy valamilyen objektív mércével mérve környezetbarátabbak, mint a minősítéssel fel nem ruházott termékek.
A jelenséget, mikor egy vállalat csak azért látja el ezekkel a minősítő címkékkel termékeit, hogy azzal a környezetvédelem kérdésére érzékenyebb fogyasztók bizalmát elnyerje, greenwashingnak, vagyis "zöldmosásnak", "zöldre mosásnak" nevezzük. Ezzel a régóta rendezésre váró jellenséggel szeretne valamit kezdeni az európai közösség törvényhozó testülete.
A törvényjavaslat megalkotásához az Európai Bizottság most több ezer fogyasztóval, a tagállamok fogyasztóvédelmi testületeivel és szakértőivel is felvette a kapcsolatot. A fogyasztók körében végzett felmérés válaszadóinak fele úgy nyilatkozott, hogy hajlandó egy termékért többet fizetni, ha az tartósabb, vagyis hosszabb ideig bírja javítás nélkül.
A kutatás azonban arra is rámutatott, hogy a vásárlók gyakran kénytelenek szembesülni megtévesztéssel, a vásárlók bizalmával való visszaéléssel. Ez annyit tesz, hogy a termékről kapott elégtelen vagy megtévesztő információk megakadályozzák a vásárlókat a fenntarthatóbb, a környezet számára kedvezőbb döntés meghozatalában.
A vásárolt termékek korai elavulása, az ökológiai jellegre vonatkozó megtévesztő állítások, a nem átlátható és nem hiteles fenntarthatósági címkék sajnos az egész Európai Unióban előfordulnak. Az ezzel való elégedetlenséget igazolja az, hogy a felmérésben a válaszadók 86 százaléka mondta, hogy szeretne sokkal korrektebb tájékoztatást kapni vásárláskor a termék tartósságáról.
Az új szabályozás a tervek szerint be fogja tiltani a fenntarthatóságra és a környezetvédelemre vonatkozó, bizonyítatlan állítások használatát. Nem lehet a jövőben egy terméket karbonsemlegesnek sem nevezni azt bizonygatva, hogy a gyártó más tevékenységeivel ellensúlyozza a termék gyártása során keletkező kibocsátást.
Állásfoglalásukban az is szerepel, hogy szeretnék, ha az új szabályozás érintené a jótállás ügyét is. Fontos lenne, hogy a jövőben minden vásárló pontos tájékoztatást kapjon a vásárolt termék garanciális cseréjének, javításának időkorlátjáról, és hogy ezt mindenféle nehézség és joghátrány elszenvedése nélkül érvényesíthesse is. Az új jogszabály a tervek szerint kétéves jótállási időt fog kötelezően előírni a gyártóknak.
A jogalkotási folyamat a végéhez közeledik. A 2022 márciusában tett bizottsági javaslat ügyében tavaly szeptemberben megállapodott az Európai Parlament és az Európai Tanács, ami után a legutóbbi strasbourgi plenáris ülés alkalmával a tagállamok jóvá is hagyták a megállapodást. A nemzeti parlamenteknek most kerek két évük van arra, hogy az új direktíva szerint frissítsék vonatkozó törvényeiket.
A kérdés rendezése igen összetett és sok részletszabályozás kidolgozását igényli. A törvény például nagy hangsúlyt fektet a javításhoz való jogra, vagyis ezt preferálná a kidobás és új termék vásárlása helyett.