A forgalmi adatok elemzésével foglalkozó Inrix idén is közzétette Global Traffic Scorecard jelentését, amely a világ nagyvárosait a közlekedés hatékonysága szempontjából - írja az Ars Technica. A rendkívül részletes elemzésben akár kontinensre lebontva is lehet tallózni az adatok között. Lássuk, hol a legnehezebb az autósok élete!
Az Inrix szakértői hét kontinens, 50 ország és több mint 1000 nagyváros adatait összegezték. A jelentésben többek között a forgalomban eltöltött időt, az utazási költségeket, az üzemanyagárakat, a nagyvárosi forgalomban elérhető legmagasabb sebességet, illetve a balesetek számát is figyelembe vették. A sebességnél egészen pontosan az úgynevezett utolsó mérföld tempóját nézték meg, ez jellemzően a belvárosi közlekedés esetén lassíthatja jelentősen az autósokat.
A legjobbtól a legrosszabbig
A globális lista legjobbjának a Pennsylvania államban található Williamsport számít. Bár az nem teljesen világos, hogy az Elvesztegetett órák oszlopában mit jelent a mínusz tizenhármas érték, a 2019-es szinthez képest 540 százalékkal javult a helyzet a szűk harmincezres településen. Williamsport lakói egyébként 25 mérföldes, azaz 40 kilométeres órákénti sebességgel közlekedhedtek az utolsó mérföldön.
A legrosszabb tíz város listájának végén a 676 ezer lakosú olaszországi Palermo áll, itt 121 órányi időt pazaroltak el az autósok a forgalomban állva egy év alatt. Az utolsó mérföldes utazások sebessége is rémisztően lassú, 14,4 km/h.
A kilencedik helyre a floridai Miami került - lakossága bő 442 ezer fő, de az agglomerációban több mint hatmillió ember él - 105 elvesztegetett órával és 24 km/h utolsó mérföldes sebességgel.
Nyolcadik lett az USA hatodik legnagyobb városának számító, 6,2 millis Philadelphia, 114 órával, 17,6 km/h sebességgel.
A lista hetedik helyén a kanadai Toronto áll (6,7 millió lakos) 118 órával és 16 km/h sebességgel. Hatodik lett Kolumbia fővárosa, a bő nyolcmilliós Bogotá, 122 órával és 17,6 km/h sebességgel.
Épp, hogy csak megelőzi Bogotát a legnépesebb amerikai város, a szűk kilencmillió lakosú, csaknem húszmilliós agglomerációjú New York, a maga 117 órájával és 17,6 km/h utolsó mérföldes sebességével. A világ negyedik legrosszabb közlekedése Bostoné (675 ezer lakos, közel ötmilliós agglomeráció), 134 órával, 17,6 km/h sebességgel.
A legrosszabb közlekedésű városok dobogójának harmadik fokát Párizs (2,165 millió lakos) foglalta el 138 órával és szintén 17,6 km/h utolsó mérföldes sebességgel. A második legrosszabb Chicago (2,746 millió lakos) lett, az itt közlekedők évente 155 órát töltöttek a dugóban ácsorgással, a párizsihoz hasonló utolsó mérföldes sebersséggel.
A világ legrosszabb forgalmú településének pedig ismét London találtatott, ahol egy év alatt 156 órát, azaz fél nap híján egy egész hetet kell a forgalomban döcögéssel eltölteni - ráadásul az utolsó mérföldes sebesség csupán 16 km/h, nem véletlen, hogy a brit főváros útjaitól minden lehetséges eszközzel igyekeznek távoltartani az autókat.
Budapest is felkerült az Inrix listájára: a magyar főváros a nem túl hízelgő 23. helyet érte el. A budapesti utakon autózók egy év alatt 86 órát pazaroltak el a dugóban, 25,6 km/h utolsó mérföldes átlagsebességgel.
A rendkívül részletes jelentésből az is kiderül, hogy Nagy-Britanniában tavaly 756 dollárnyi, azaz szűk 280 ezer forintnyi üzemanyagot égettek el a dugóban ácsorgó autók.