A jövőre vonatkozó jóslatok mindig kockázatosak, elég csak Bill Gates elhíresült víziójára gondolni, amely szerint 640 kilobyte memória mindenre elég kell, hogy legyen. Valószínűleg uganez eszébe jutott a Business Insider szerkesztőinek is, akik 2015-ben arról írtak, hogy 2020-ra tízmillió önvezető autó járja majd az utakat világszerte. Tény, hogy akkor még nem számoltak a világjárvány megjelenésével, ettől függetlenül, viszonylag nagy biztonsággal kijelenthető, hogy még a koronavírus nélkül sem valósult volna meg a jóslatuk.
Ennek ellenére több olyan nagyváros is akad, ahol már készülnek az önvezető járművek érkezésére, sőt, olyan technológiák elterjedésére, mint a repülő taxik, az Elon Musk cégei által fejlesztett Hyperloop-vonatok - amelyről még 2016-ban megállapodott a Hyperloop Transportation Technologies a szlovák kormánnyal, hogy 2020-ra ennek is elkészül az első szakasza és amely a tervek szerint Pozsony, Bécs és Budapest közötti járatok segítségével 8-10 percre csökkentené a városok közti utazást.
Az Elon Musk nevével fémjelzett Hyperloop-projektek egyelőre még csak a tesztfázisoknál tartanak (Fotó: HyperloopTT)
Függetlenül attól, hogy a Hyperloop egyelőre nem áll meg a Nyugati pályaudvaron, érdemes elgondolkodni azon, hogyan kezelhetik a nagyvárosok a hasonló technológiák megjelenését. Sokan ennek hallatán a szemüket forgatják, mondván, akadnak égetőbb problémák is, amiket előbb meg kellene oldani. Ebben persze van igazság, de az sem lényegtelen szempont, hogy az előrelátó tervezéssel sokkal hatékonyabb, a városlakók igényeit jobban kiszolgáló rendszereket lehet létrehozni, míg a tervezés hiánya azt eredményezheti, hogy évtizedes gyakorlatokat betonozunk be - lásd a nagyvárosok autóközpontúságát, ami ellen ma már tűzzel-vassal igyekeznek küzdeni.
A jó hír, hogy azért akadnak pozitív példák a megfelelő tervezésre. A Smart Cities Dive nemrég körüljárta a témát, olyan amerikai nagyvárosok példáival, mint Orlando, Florida vagy Pittsburgh.
Orlando - amelyről nemrég megírtuk, hogy nem okosvárosnak, hanem úgynevezett future-ready városnak hívja magát - például nemrég nyilvánossága hozta Advanced Air Mobility Transportation Plan nevű tervét, amelynek értelmében már most megkezdték az együttműködést az építőmérnöki megoldásokkal foglalkozó VHB, illetve az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA szakembereivel, hogy megágyazzanak a repülő taxik érkezésének.
Bár a technológia még nem tart ott, hogy használható legyen, a városoknak már most el kell kezdenie a hasonló projektek tervezését (Fotó: NASA)
Bár a hasonló, elektromos hajtású, függőleges fel-, és leszállásra képes légi járművek, az úgynevezett eVTOL-ok elterjedésére még biztosan éveket kell várnunk, Orlando vezetése jól teszi, hogy már most gondolkodik azon, hogyan lehet egy nagyváros hétköznapi életébe és látképébe beilleszteni a hasonló közlekedési eszközöket. Erre már csak azért is szükség van, mert a hasonló projektek átfutása akár több évtizedet is igénybe vehet, ezért minden hasonló "alapozás" csak hatékonyabbá teszi majd a később megvalósuló megoldásokat.
Nem Orlando az egyetlen, amely hasonlóképpen előre néz: Miami városa egy 2045-ig tartó, hosszú távú közlekedési tervet publikált 2019-ben, amely foglalkozik többek között az önvezető járművekkel, a mágnesvasutakkal, azaz maglev vonatokkal, de a Hyperloop és a kézbesítő drónok témakörével is.
Texas államban nem egy városra koncentráló, hanem tavaly az egész államot érintő tervet állítottak össze Texas Transportation Plan 2050 címmel, amelyben rámutatnak, hogy "a technológiai megoldások minden korábbinál gyorsabban fejlődnek", ezért "a texasiaknak ideje megismerkedni az új technológiákkal, illetve a közlekedéshez kapcsolódó új viselkedési mintákkal, amelyek várhatóan megjelennek majd". Ennél is tovább megy Pittsburgh városa, amely PGH 2070 Mobility Vision Plan címmel olyan stratégiát állított össze, amely az előttünk álló fél évszázadra tervez.
Soha nem látott mértékben fejlődik a közlekedés
Elég csak az elmúlt egy évtizedre gondolni, hogy lássuk, a közlekedés világa szédítő tempóban fejlődik. Itt említhetjük az olyan utazásszervező szolgáltatásokat, mint a hazánkból kitiltott Uber vagy Lyft nevű versenytársa, de beszélhetünk az autómegosztó szolgáltatásokról, mint a Budapesten is népszerű GreenGo, ShareNow vagy a MOL Limo, és akkor az elektromos biciklik és e-rollerek megjelenését még nem is említettük.
Kersten Heineke, a McKinsey Center for Future Mobility európai think tank vezetője rámutatott, hogy a nagyvárosoknak érdemes elemezni a mobilitás - különösen az e-mobilitás - világának legújabb fejlesztéseit és átgondolni, hogy milyen projektek lennének hasznosak az adott települések számára. Ha ugyanis egy város kísérleti jelleggel teret enged egy-egy hasonló fejlesztésnek, azzal óriási előnybe kerülhet a többiekkel szemben, ráadásul, saját igényeire formálhatja az adott terméket vagy szolgáltatást.
A városi légiközlekedés 115 milliárdos biznisz lesz 2035-re (Fotó: NASA)
"Korábbi technológiák és szolgáltatások esetében láttuk, hogy azok a városok, amelyek nem voltak proaktívak ezen a téren, később komoly korrekcióra kényszerültek, például azzal, hogy bizonyos járműveket ki kellett tiltaniuk" - írta Heinieke a Smart Cities Dive-nak írt levelében. Hozzátette, hogy azok a települések, amelyek nem készülnek a jövőre, utolsóként juthatnak csak hozzá az új technológiák nyújtotta előnyökhöz.
Visszatérve Orlando példájára: bár az érdemben használható repülő taxik és eVTOL-járművek elterjedése még várat magára, közelebb vagyunk a megjelenésükhöz, mint azt sokan gondolnák. A kaliforniai Joby Aviation például már több mint 1000 tesztrepülést hajtott végre, köztük egy szűk 250 kilométeres úttal, amely a jelenlegi legnagyobb táv, amit eVTOL-lal tettek meg. A Joby már az amerikai repülési hatóság, az FAA engedélyeztetési folyamatát is megkezdte, a terveik szerint pedig 2024-ben már megkezdenék a szolgáltatást a lakossági ügyfelek számára is. Az Uber és a Boeing eközben szintén fejleszti saját légitaxujukat, míg a Deloitte és az Aerospace Industries Association közös piackutatása arra jutott, hogy 2035-re a városi légiközlekedés elképesztő, 115 milliárd dolláros éves forgalmat generálhat.
Mint látható, ez már elég közel van ahhoz, hogy a döntéshozóknak lassan tényleg muszáj legyen elkezdenie foglalkozni a kérdéssel. Orlando példáját érdemes lehet követni, a floridai nagyvárosban ugyanis igyekeznek úgy bevezetni a városi légi közlekedést, hogy az a lehető legtöbb ember számára hasznos legyen és lehetőleg senkit se érjen hátrány miatta.
"Nem fogjuk megismételni a múltbeli hibákat" - fogadkozott Jacques Coulon, Orlando közlekedési projektek tervezéésért felelős koordinátora.
A fel-, és leszállóhelyek kialakításánál arra törekszünk, hogy elkerüljük az egyes lakónegyedeket érintő negatív hatásokat. Nem szeretnénk, ha emiatt bárkinek költöznie kellene, miközben a lehető legjobb szolgáltatást szeretnénk nyújtani a lehető legtöbb lakónak.
- tette hozzá a szakember.
Hasonlóan gondolkodnak Miamiben is: a 2045-ös terv víziója szerint a helyiek nagysebességű vonatokkal, légitaxikkal és önvezető, egymással is összekapcsolt (connected) járművekkel közlekednek majd.
Az önvezető autók többségét még csak tesztelik, de már most el kellene gondolkodni azon, hogyan jelenhetnek meg a jövő városaiban (Fotó: NPS.gov)
"Nem szeretnénk semmit lecserélni, hanem az új technológiák segítségével kiegészítenénk a városi szolgáltatásokat, hogy az esetleges lyukakat lefedjük" - mutatott rá Eulois Cleckley, Miami-Dade megye közlekedési hivatalának vezetője. "Ezzel egy olyan mobilitási rendszert tudunk kialakítani, amely több ember számára teszi lehetővé többféle közlekedési eszköz használatát."
Cleckley szintén rámutatott, hogy miért kell ennyire előre tervezni: Miami környékén már közel húsz éve megszavazták egy modern, úgynevezett monovasút (monorail) projekt megvalósítását, amely azonban még idén novemberben is csak a tervezési fázisnál tartott.