A nagyvárosok életéhez szervesen hozzátartoznak a forgalmi dugók, ami részben az autók egyre növekvő számából, részben pedig abból fakad, hogy a történelmi városközpontokat nem arra tervezték, hogy azokon autók százai, ezrei préselődjenek át minden nap. Ráadásul az sem segít, ha több sávot alakítanak ki az autósoknak, sokkal inkább az teszi élhetőbbé a nagyobb településeket, ha a lassú város koncepciója felé fordulnak.
Sok településen kísérleteznek a dugódíjjal, illetve az elektromos autók támogatásával. Nagy-Britanniában például 2000 fonttal járulnak hozzá a régi járművek lecseréléséhez, mivel a szigetországban célul tűzték ki, hogy 2030-ra a britek által használt 40 millió autó 46 százalékának elektromosnak kell lennie.
Most pedig az is kiderült, hogy mekkora költséggel jár a britek számára a rengeteg forgalmi dugó. Az Intelligent Transport számolt be róla, hogy Sadiq Khan londoni polgármester most szerdán közzétette, hogy milyen anyagi vonzata van a hatalmas városi autóforgalomnak.
Londonnak évente több mint ötmilliárd fontjába kerülnek a forgalmi dugók (Fotó: Scopio/Dmytro Nidzii)
Elképesztő összegről van szó, amelyet jelentős mértékben lehetne mérsékelni, ugyanis a polgármester által publikált adatok szerint a londoniak által megtett autós utak több mint egyharmada 25 perc alatt gyalog is megtehető lenne, kétharmadát pedig kevesebb mint 20 perc alatt lehetne megtenni kerékpárral. Ehelyett akár órákig is rostokolhatnak a helyiek a dugókban állva, ami éves szinten 5,1 milliárd fontot emészt fel. Ez egyébként azt jelenti, hogy minden brit autósnak fejeként több mint 1200 fontja, azaz éves szinten több mint félmillió forintja vész kárba a torlódások miatt.
A helyzeten csak rontott a koronavírus megjelenése, ugyanis 2020-ban 14 százalékkal csökkent a tömegközlekedéssel megtett utak száma, annak ellenére, hogy 2019-ben kilenc százalékos növekedést lehetett tapasztalni a brit fővárosban, 120 kilométerrel bővült a londoni kerékpárút-hálózat, a brit fővárosban pedig átlagosan 14,5 százalékkal többen ülnek biciklire, mint korábban.
A járványhelyzet elmúlt két évét követően pedig nagyon lassan zajlik a visszarendeződés: a buszok kihasználtsága körülbelü 70 százalék, míg a londoni metró kihasználtsága a korábbi szint 55 százalékát éri csak el. Ráadásul, a TomTom navigációs szoftver adatai szerint azóta az autósok nagyobb távokat tesznek meg, ami azzal jár, hogy még tovább rostokolnak a dugóban.
Szerencsére olyan kezdeményezésekről is hallani, mint Beat the Street nevet viselő a gamifikált várostervezési megoldásról, aminek köszönhetően jelentősen megnőtt a gyalogos és kerékpáros közlekedés a játék által érintett területeken.