A rovarokra sokszor hajlamosak vagyunk bosszantó kellemetlenségként tekinteni, holott, az ízeltlábúaknak több szempontból is kulcsfontosságú szerepe van az élet körforgásában. Egyrészt beporzó tevékenységet végeznek, azaz, hozzájárulnak a különféle növények szaporodásához. Emellett, a táplálékláncnak is fontos elemei, rengeteg madár, rágcsáló és hasonló állat étrendjének elengedhetetlen részét képezik a rovarok.
A rovarok számának csökkenése aggasztó hír az emberiség számára
(Fotó: Unsplash/Elegance Nairobi)
Harmadrészt, bár itt azért nem a vadon élő ízeltlábúakról van szó - a tömegétkeztetésben is fontos szerepük lehet. Mivel a bolygó lakossága egyre csak gyarapodik, a szakértők szerint 2050-re minimum meg kellene duplázni a Föld élelmiszer-termelését, ráadásul úgy, hogy a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek 85 százalékát már így is használja az emberiség, a fennmaradó 15 százalék pedig jellegéből vagy elhelyezkedéséből adódóan nem feltétlenül alkalmas a rendszeres művelésre. A vertikális farmok - és általában, a városi mezőgazdaság - elterjedése mellett ezért a rovarokból készülő különféle élelmiszerek - jellemzően liszt, tésztafélék - is nagyon fontosak lesznek a közeli jövőben, mivel a húsfogyasztás, illetve a húshasznosítású állatok tenyésztése a jelenlegi formájában egyáltalán nem fenntartható.
Visszatérve a természetben élő rovarokra: a University College London friss kutatása szomorú tényre világított rá:
eszerint ugyanis a klímaváltozás és az intenzív mezőgazdasági földhasználat akár 49 százalékkal is csökkentette bizonyos területeken a rovarok számát.
A Nature tudományos folyóiratban publikált kutatási anyag az első, amely a klímaváltozás hatásai és a mezőgazdasági művelés együttes hatásait vizsgálta - írja a Science Daily.
Sok rovar nagyon érzékeny az emberi tevékenység okozta terhelésre. Ez aggasztó, mivel a klímaváltozás hatásai súlyosbodnak, a mezőgazdasági művelés alá vont területek pedig egyre csak terjednek. A kutatásunk rávilágít, hogy sürgős lépésekre lenne szükség a természetes élőhelyek védelme és az intenzív mezőgazdasági művelés terjedésének lassítása érdekében. Az emissziócsökkentésre is komoly szükség lenne, hogy a klíamváltozás hatásait mérsékeljük
- figyelmeztetett dr. Charlie Outhwaite, a UCL Centre for Biodiversity & Environment Research munkatársa, a kutatás vezetője.
Sürgős lépésekre van szükség, a rovarpopulációk megóvása érdekében (Fotó: Unsplash/MD Jerry)
A szakember rámutatott, hogy a rovarpopulációk számának csökkenése nem csak a természetes környezet szempontjából káros, de az emberi egészségre is hatással lehet, nem beszélve az élelmiszer-termelésről, és a rovarok említett beporzó szerepéről.
A mostani kutatási eredmények csak a jéghegy csúcsát jelentik, mivel bizonyos területekről - pldául a trópusokon - csak korlátozott bizonyítékok állnak rendelkezésre. Ezeken a területeken a rovarok biológiai sokszínűségét érinti a legnagyobb mértékben a klímaváltozás
- tette hozzá a kutató.
A UCL tudósai elképesztő méretű adattömeget dolgoztak fel: több mint húszezer rovarfaj globális észleléseit túrták át, ami több mint 750 ezer dokumentumot jelent. A rovarok sokszínűségét az egyes területek mezőgazdasági művelésének intenzitásával vetették össze, valamint azzal, hogy a historikus adatok szerint milyen hatásai voltak a klímaváltozásnak az adat területre.
Azt találták, hogy ahol jellemző az intenzív mezőgazdasági művelés és jelentős a klímaváltozás mértéke - főleg a felmelegedés - a rovarok száma 49 százalékkal volt kisebb, mint azokon a területeken, amelyeket a klímaváltozás kevésbé érint. Megnézték azt is, hány különféle faj él az adott területeken, ez 29 százalékkal volt kisebb ott, ahol komoly mezőgazdaság működik, illetve, ahol a klímaváltozás hatásai jobban érvényesülnek.
A rovaroknak kulcsszerepe van a növények beporzását illetően (Fotó: Unsplash/Sonika Agarwal)
Érdekesség, hogy az olyan helyeken, ahol ugyan erőteljes a klímaváltozás hatása, de alacsony a mezőgazdasági tevékenység, illetve, ahol érintetlen természetes környezet is található a közelben, jelentősen csökkentek ezek a negatív hatások. Ahol közel 75 százalékban megtalálható a rovarok természetes élőhelye, a csökkenés mértéke alig 7 százalék volt. Ezzel szemben, ahol az eredeti élőhelynek csak a negyede maradt meg, a rovarok példányszáma 63 százalékkal lett kevesebb.
A kutatók hangsúlyozták, hogy az olyan területeken, ahol régóta élnek emberek, még rosszabb lehet ez az arány, mivel az ilyen helyeken már a kutatási időszak előtt is komoly károkat szenvedett a biológiai sokszínűség. A kutatás emellett nem vette figyelembe a légszennyezés hatásait, holott, a levegő minősége világszerte meglehetősen rossz.