Bizonyára sokan ismernek olyanokat, akik hangoztatják, hogy mennyire környezetbarát módon élnek, de valójában szinte semmit sem tesznek azért, hogy fenntarthatóbb életmódot folytassanak. A Berni Egyetem kutatói most rájöttek, hogy mi lehet ennek az oka - számolt be a Science Daily.
Bár a szakértők és kutatók már évtizedek óta kongatják a vészharangot a klímaváltozással kapcsolatban, még nagyon messze vagyunk attól, hogy az emberi működés fenntarthatóvá váljon.
Az emberek nem azért nem foglalkoznak a fenntarthatósággal, mert nem tudunk eleget erről a témáról
- mutatott rá Daria Knoch, az egyetem társadalmi idegtudományokkal foglalkozó professzora.
A szakember kutatócsoportja emiatt nemrég kutatásba kezdett, amelynek eredményei a közelmúltban jelentek meg a Cortex szakfolyóiratban.
A probléma ott van, hogy bár a klímaváltozás és a felmelegedés gyászos hatásait már ma is érzékeljük, valójában a jövő generációi fogják megszenvedni az emberiség eddigi tétlenkedését.
Sokan éppen azért nem tesznek semmit a környezetért és a klímáért, mert képtelenek beleképzelni magukat ezeknek a ma még nem is létező, ismeretlen embereknek a helyzetébe
- figyelmeztetett Knoch.
A kutatás során a résztvevő önkéntesek agyának azon területeit stimulálták, amelyek lehetővé teszik, hogy a sajátjuktól eltérő nézőpontot vegyenek fel. Ehhez egy érdekes kísérletet használtak: négy fős csoportokra osztották az alanyokat, akiknek egy közös perselyből pénzt kellett kivenni, a saját zsebükbe. Mindenki maga dönthette el, hogy mennyit tesz el a pénzből, csupán egyetlen kikötés volt: ha a csoport összességében túl sokat vett ki a közösből, ennek következtében az utánuk következő csoport már kevesebb pénzből gazdálkodhatott. Azaz, azt modellezték, hogy a közös erőforrásokat hogyan lehet úgy felhasználni, hogy annak negatív következményei vannak a jövőben élő emberek számára.
Sokkal empatikusabbak az emberek, ha a klímaváltozás olyan érintettjeiről van szó, akikkel tudnak azonosulni (Fotó: VA.gov)
A kísérletből kiderült, hogy azok, akiknél elektromos jelekkel stimulálták a megfelelő agyi területeket, empatikusabbá váltak a jövő generációival szemben és fenntarthatóbban kezelték a közös vagyont.
"Természetesen, a társadalom minden tagját nem lehet agyi stimulációnak alávetni" - mutatott rá Benedikt Langenbach. "Erre azonban talán nem is lesz szükség, mivel a szóban forgó agyterületeket más módszerekkel - visszajelzés, meditáció - is lehet stimulálni. Illetve azt is tudjuk, hogy az emberek képesek együttérezni másokkal - például a klímaváltozás áldozataival - ha azonosulni tudnak velük."
"Az idegtudományi felfedezéseink segíthetnek abban, hogy a klímaváltozással kapcsolatos kommunikáció hatékonyabbá váljon, azáltal, hogy neveket és arcokat rendelünk az érintettekhez, ahelyett, hogy névtelenül a jövő generációiról beszélnénk" - tette hozzá Daria Knoch.