Már korábban is írtunk róla, hogy aggasztóan megugrott a szélsőséges hőhullámok száma, a helyzet pedig már olyan súlyos, hogy egyes helyeken a hurrikánokhoz hasonlóan nevet is adnak a komoly hőséget hozó időjárási jelenségeknek. A hőség súlyos problémákat okoz, a klímaváltozás csendes gyilkosának is nevezik, mivel évente körülbelül ötszázezer ember halálát okozza.
Azonban nem csak az élőlényeknek jelent gondot a szélsőséges időjárás - írja a Gizmodo. Az egyre nagyobb hőséget okozó és egyre tovább tartó hőhullámok ugyanis már az internetes adatközpontok működésében is gondokat okoznak. Júliusban a Google és az Oracle londoni adatközpontjait kellett lekapcsolni, amikor a szigetországban megdőlt a hőségrekord, a hőmérő higanyszála 40 fok fölé emelkedett. Emiatt az adatközpontok hűtőrendszerei már nem voltak képesek ellátni a feladatukat és nem tudták kiszolgálni az adatközpont felhasználóit. A kiesés többek között rengeteg WordPress-alapú weboldal működését is érintette.
Szeptemberben a Twitternél még nem Elon Musk ámokfutása okozott gondot, hanem a cég sacramentói adatközpontjának kiesése, a Kaliforniában tomboló hőhullám miatt. Carrie Fernandez, a cég korábbi alelnöke akkor előzmény nélkülinek nevezte az esetet, amely során a hőség miatt a teljes fizikai infrastuktúrát le kellett kapcsolni.
Az online cégek pedig láthatóan nincsenek felkészülve az egyre gyakoribbá váló globális jelenségre. Peter Zatko, a Twitter korábbi biztonsági főnöke augusztusban elárulta, hogy a közösségi oldal működése ingatag lábakon áll, mivel gyakorlatilag nincs megoldva az adatközpontok pótlása, ha valamelyiknél üzemzavar következne be. A szakember akkor azt jósolta, hogy a Twitter adatközponti szerverei akár hetekre, hónapokra vagy örökre is leállhatnak a hőhullámok miatt. Amióta pedig Elon Musk megvásárolta a céget és egyre-másra rúgja ki a korábbi alkalmazottakat, a Twitter működése még rizikósabbá vált.
Steve Wright, a 4D Data Centers ügyvezetője rámutatott, hogy az adatközpontok üzemeltetőinek fontos lenne tartalék generátorokat beszereznie, hogy hasonló leállás esetén biztosítani tudják a működést. Emellett, az adatközpontokban fontos a hőmérséklet és a páratartalom monitorozása is - ez akár a hőhullámoktól függetlenül is meghosszabbíthatja a hardverek élettartamát. A szakember a Microsoft példáját is említette: a redmondi szoftvercég tenger alatti adatközpontokkal kísérletezik, ahol a tengervíz segítségével oldják meg a gépek hűtését.
A hűtőrendszerek működtetéséhez nagy mennyiségű energiára van szükség, ami további kihívást jelent, az emelkedő energiaárak miatt. A megoldást itt is a megújulók jelentenék, természetesen a megfelelő energiatároló megoldással - például egy vagy több Tesla Megapack segítségével - együtt.
Ez azonban csak tüneti kezelés lenne, ami helyett hosszú távú, stratégiai megoldásokra van szükség. Ilyen lehet például a folyadékhűtésű IT-rendszerek telepítése, ez ugyanis lényegesen kevesebb energia felhasználását igényelné, azonos vagy nagyobb hatékonyság mellett. Egy másik megközelítés szerint pedig a szervereknek nem kellene a nap 24 órájában üzemelnie, azokat elég lenne akkor bekapcsolni, amikor szükség van rájuk - ebben egyébként az úgynevezett információ-akkumulátorok bevetése is segíthet, ami ráadásul a megújuló energia hasznosítását is lehetővé teszi.