Tavaly húsz hazai cég összefogásával megalakult a Jövő Mobilitása Szövetség, amelynek célja a fenntartható közlekedési megoldások és innovációk bemutatása, népszerűsítése és fejlesztése, az érintett hazai piaci szereplők szakmai szintű képviselete. A ma már 41 tagú szervezet a szabályozó hatóságokkal és az innovátorokkal együttműködve dolgozik az alternatív hajtású közlekedés, a mikro-, és e-mobilitási, közlekedésszervezési és a járműmegosztó szolgáltatások népszerűsítésén.
Az elmúlt egy évben olyan magyar nagyvállalatok is csatlakoztak a szövetséghez, mint az MVM, a MÁV és a Volánbusz. Valamennyi terület képviselteti magát a tagok között, amelyek érdekeltek a fenntartható közlekedés fejlesztésében: elektromos autóforgalmazók, elektromos töltőhálózatok üzemeltetői, mikromobilitási szolgáltatók, car sharing szolgáltatók, pénzügyi szolgáltatók, vezetéstechnikai oktatási központ, mobiltelefon szolgáltató és két megyei jogú város is.
A szövetség nemrég közzétette jövő évi terveit, amelyek szerint 2022-ben a városi közlekedés fejlesztésére fordítanak majd kiemelt figyelmet.
Egyre trendibb a fenntartható közlekedés
A Jövő Mobilitása Szövetség felmérések segítségével szondázza, hogy a magyar társadalomban mennyire elterjedtek az elektromobilitással és a mikromobilitással kapcsolatos ismeretek, mekkora a nyitottság, a fogadókészség ezekre, és mik azok a tényezők, amelyek leginkább nehezítik ezek használatát.
Egy, 2021. március és április között végzett elektromos járművekre vonatkozó kutatásban az elektromos járművek használatával kapcsolatos élményekről, és a nulla kibocsátású közlekedési eszközök melletti és elleni érvekről kérdeztük a résztvevőket.
A felmérésből kiderült, hogy a magyarok 69,3 százaléka vezetett már elektromos járművet és a megkérdezettek 41, százaléka nyilatkozott úgy, hogy a következő autója már elektromos lesz. Az elektromos közlekedési eszközök - főként az autók - használatának legfőbb gátja a magas a vételár, a töltőpontok szűkössége és az alacsonyabb hatótáv. Kiderült az is, hogy jelentősen növelné az elektromos autók használatát, ha azokat a munkahelyeken is lehetne tölteni. Az kutatásban résztvevők 52 százaléka ugyan még hagyományos autóval közlekedik, de a fennmaradó 48 százalék elektromos eszközökkel, kerékpárral, közösségi közlekedéssel, vagy gyalog.
A Jövő Mobilitása Szövetség az elektromos hajtás és a közlekedésszervezési szolgáltatások népszerűsítésén is dolgozik (Fotó: www.jacksonwy.gov)
"Az elmúlt év pozitív tapasztalata mégis az, hogy a lakosság maximálisan kihasználja az új elektromos autópályázatok lehetőségeit, az autógyárak pedig sorra jelentik be, hogy 2030-tól kizárólag elektromos meghajtású járműveket fognak gyártani" - mondta el Pukler Gábor, a Jövő Mobilitása Szövetség elnöke. "Látványos mértékben nő az elektromos autók száma Magyarországon is, ahogy a magántulajdonú elektromos rollereké, miközben Budapest mellett egyre több vidéki városban is megjelennek a közösségi roller-, és biciklikölcsönzők. Ebből következik, hogy az elektromos járművek egyre trendibbé válnak."
A szövetség adatai szerint 2021. első 10 hónapjában 49 százalékkal, 18 800-ra nőtt az elektromos autók száma Magyarországon. Míg a zöld rendszámú autók száma 38 753 volt október végén. Az új elektromos autók induló ára - 27 kWh teljesítményű akkumulátorral - 6,6 millió Ft, 39 kWh akkumulátorral már 10 millió, míg 64 kWh akkumulátor esetén 9 millió Ft volt idén. Ezeket az árakat a maximum 2,5 millió forintos állami támogatással lehet csökkenteni.
Negyedannyiba kerül elektromos autóval közlekedni
A benzinkutakra kötelező érvényű rendszer ma már nem csak a dízel- és benzines meghajtású gépjárművekre vonatkozik, hanem az elektromos autókra is. Utóbbiaknál a fajlagos fogyasztást 100 kilométerenként 17,13 kWh-ban határozták meg.
"A kutakon feltüntetett értékek nagyjából azt fogják mutatni, hogy 100 kilométert feleannyi összegből lehet megtenni elektromos autóval, mint dízel- vagy benzines meghajtású kocsival" - hangsúlyozta Pukler Gábor. "Ez már jelentős különbség, ami még tovább fokozható, ha valaki otthon tölti az elektromos autóját, mert akkor akár negyedakkora összegből utazhat a hagyományos gépjárművekhez képest."
(Forrás: Jövő Mobilitása Szövetség)
Otthoni töltés esetén - 40 forint/kWh-val - számolva 100 kilométer megtétele 680 forintba kerül, miközben egy benzines autó esetében ez mai áron körülbelül 2800 forintot tesz ki. Az elektromos autók amellett, hogy olcsóbbak, környezetvédelmi szempontból nagyságrendekkel kedvezőbbek, igaz, a villanyautók egyelőre nem tekinthetőek karbonsemlegesnek.
Átlagos fogyasztással egy elektromos autó 48 g/km széndioxidot bocsát ki nem megújuló energiából, hanem hálózatról feltöltve. Összehasonlításként a most kapható modern benzinüzemű autók 105 g/km, az átlagos korú - ez Magyarországon jelenleg körülbelül 14 év, ami messze meghaladja az uniós átlagot - autók pedig 150 g/km széndioxid-kibocsátással futnak az utakon. A különbség tehát akár háromszoros is lehet a környezeti terhelés szempontjából.
Ha minden átlagos életkorú autó eltűnne a hazai utakról, a helyüket pedig elektromos változatok vennék át, azzal a hazai autópark szén-dioxid kibocsátása 68 százalékkal csökkenne.
Egy átlagos autó évente körülbelül 15 ezer kilométert fut a hazai utakon, ami azt jelenti, hogy körülbelül 2,25 tonna széndioxidot bocsát ki, miközben egy elektromos autó csupán 0,72 tonnát. Amennyiben sikerül az elektromos autókat napenergiával feltölteni, úgy ez az érték még tovább csökkenthető.
2020-ban összesen 12 597 elektromos autó 41 millió kilométer megtételére elegendő elektromosságot vett fel az ország 183 településén található 1 477 nyilvánosan elérhető töltőpontról. A villanyautózással így 5,1 millió tonnányi szén-dioxidtól tudták megmenteni a légkört a magyar autósok, de ha a napenergiával fedezett otthoni töltéseket is beleszámolnánk, akkor természetesen ennél is kedvezőbb lenne a villanyautók hozzájárulása a környezetvédelemhez.
2022-ben a városi közlekedésre fókuszál a szövetség
Ahogy a cikk elején említettük, a jövő mobilitását leginkább meghatározó területek az elektromos hajtás, a töltési infrastruktúra optimális használata, valamint közösségi közlekedés és a mikromobilitás szimbiózisa. A következő év fontos feladata a mikromobilitás részarányának további növelése a városi közlekedésben, a hatótávval kapcsolatos félelmek és tévhitek feloldása, valamint a közösségi közlekedés népszerűsítése a fiatalok körében.
2022-ben jelentős szerepet kap a városi mikromobilitás - például a kerékpármegosztó szolgáltatások - népszerűsítése (Fotó: BKK)
A jövőben a fejlesztéseknek is kiemelt figyelmet szentel majd a szövetség. Céljuk, hogy 2022-ben az elektromos autóvezetés a járművezetői oktatás részévé váljon, országos lefedettségűvé váljanak az elektromos járműtöltők és széles körben elterjedjenek a közösségi közlekedést támogató "last mile" megoldások. Ezen felül javaslatot fognak tenni az otthontöltés elszámolhatóságának a megoldására, valamint a társasházi töltőtelepítés egyszerűsítésére.