A megújuló energiaforrások terén egyelőre viszonylag kiaknázatlan területnek számít a tengeri áramlatok mozgásából származó energia megcsapolása. Úgynevezett árapályerőművekkel már egy ideje kísérleteznek, nemrég mi is beszámoltunk a gigantikus Orbital O2-ről. Japánban, ahol az energiamix legnagyobb részét egyelőre a fosszilis tüzelőanyagok teszik ki, most egy viszonylag új módszerrel kísérleteznek: a mélytengeri áramlatok mozgását alakítják elektromos árammá - írja a Yahoo! Finance.
Komoly bizniszről van szó, a Nemzetközi Energiaügynökség által alapított Ocean Energy Systems kormányközi együttműködés szerint ugyanis 2050-ig több mint 300 gigawattnyi energia kinyerésére alkalmas mélytengeri létesítmény jöhet létre. Bár a mélytengeri áramlatok jellemzően gyengébbek, mint az említett árapályerőművek által kiaknázható apály-dagály során tapasztalható vízmozgás, azonban utóbbival ellentétben a tenger mélyén a víz csaknem folyamatos mozgásban van.
A mélytengeri áramlatok kiszámítható energiaforrást jelentenek (Fotó: Unsplash/Marek Okon)
A lap információi szerint a szigetországban működő IHI Corp egy évtizede fejleszti a Kairyu nevet viselő, 330 tonnás víz alatti turbinát, amelyet nemrég sikeresen teszteltek a Japán déli csücskénél elhelyezkedő Yakushima-sziget térségében.
Az impozáns szerkezetet 30-50 méteres mélységben rögzítik a tengerfenékhez, amely az ázsiai kontinens keleti partjai mentén vonuló Kurosio-áramlat energiáját csapolja meg.
Az óceáni áramlatok Japán számára hozzáférhetőbbek, mint a szélenergia, amely inkább Európában aknázható ki leginkább, a földrajzi adottságok miatt
- mondta Ken Takagi a University of Tokyo óceántechnológiával foglalkozó professzora.
A mélytengeri áramlatok stabilitása miatt ez a módszer valóban hatékonyabb lehet: míg a napenergia hatékonysága jelenleg 15 százalék körüli, a szárazföldi szélerőműveké pedig 29 százalék, a mélytengeri áramlatokból akár 50-70 százalékos hatékonysággal lehetne áramot termelni. A szigetország új energiával és ipari innovációval foglalkozó szervezete, a NEDO szerint a Kurosio-áramlatból így akár 200 gigawattnyi energiát lehetne kinyerni, amely Japán energiaigényeinek akár 60 százalékát is fedezhetné.
A 330 tonnás Kairyu turbina teljesítménye a 2 megawattot is elérheti (Fotó: IHI)
A Kairyu egyelőre kísérleti prototípusnak számít, a hatalmas eszköz körülbelül 100 kilowattot képes megtermelni, az IHI azonban már egy nagyobb rendszeren dolgozik, amely 2 megawattos kapacitásával egy átlagos szárazföldi szélturbina teljesítményét tudná biztosítani, időjárástól függetlenül. A tervek szerint ez a rendszer valamikor a 2030-as évek elején állhatna szolgálatba.
A technológia jelenleg meglehetősen drágának számít, az IHI mérnökei azonban már dolgoznak a költségek leszorításán: a cél a kilowattóránként 20 jenes költség, összehasonlításként, Japánban jelenleg körülbelül 17 jenbe kerül a hasonló mennyiség megtermelése napelemekkel, illetve 12-16 jenbe a tengerre telepített szélturbinákkal.
A Kairyu első tesztjei ígéretesek (Fotó: IHI)
A szigetországban emellett többféle projekt is folyamatban van, amelyek célja az óceán erejének igába hajtása. Ezek egyike az úgynevezett óceáni hőenergia konverzió (ocean thermal energy conversion - OTEC), amely a felszín és a mély közötti hőmérsékleti különbség kiaknázásával termeli az áramot. A Mitsui OSK Lines Ltd. már fejleszti is az első ilyen rendszerét: egy 100 kilowatt teljesítményű, demonstrációs célokat szolgáló létesítményt, Okinawa partjainál.