Soha nem volt még ilyen meleg évünk, mint a tavalyi, mióta időjárási adatokat rögzítünk. A nyáron beköszöntött hőhullám hatásai a téli időszakban sem nagyon hagynak alább. A több más tényező mellet a tavaly visszatért El-Nino jelenséggel magyarázott folyamatok kicsúcsodása és hosszútávú hatásai egyelőre még nem láthatók, de az igen, hogy szélsőségekben a továbbiakban sem lesz hiány.
Az utóbbi hetekben lehullott az évszakhoz képest szokatlanul nagy mennyiségű csapadék már január elején próbára tette az európai államok árvízvédelmi rendszerét, pedig még igen messze van a történet vége. Az elmúlt két hétben Németországban, Holandiában és a térség más országaiban is tartós áradások alakultak ki.
Franciaországban sajnos már halálos áldozata is van a jelenségnek. Az ország északi részén fekvő városok csütörtökön víz alá kerültek, ezért az elmúlt napokban többszáz embert kellett evakuálni. A problémát csak súlyosbítja, hogy a kevésbé súlyos november-decemberi árvizet sem tudták még kiheverni az érintett területek.
A brit szigetország középső részét is kiterjedt áradások sújtották az elmúlt hét során, és a déli területekre további heves esőzéseket jósolnak. Csütörtök este tucatszám érkeztek jelentések kialakult árvízi helyzetekről, és többszáz figyelmeztetés is érvényben volt az ország területén. Mindez néhány nappal azután történt, hogy az angol meteorológusok által Henk névre keresztelt vihar végigvonult az országon extrém mennyiségű csapadékkal telítve a talajt.
A szélsőséges európai időjárás hátterében az úgynevezet "nyugati időjárási" mintázat jelenlegi uralkodó jellege állhat a szakértők szerint. Ennek a működésnek következtében az észak-atlanti sugáráramlat közvetlenül Közép-Európa felé áramlik, és alacsony nyomású, sok csapadékot hozó rendszereket hoz magával. Bár ez önmagában nem szokatlan, az éghajlatváltozás sokat ront az amúgy sem rózsás helyzeten.
Az óceánok átlag feletti hőmérséklete - részben az El Nino jelenségnek köszönhetően - párolgást és ezáltal több esőt okoz az alacsonyan fekvő területeken. A tengerszint emelkedése miatt pedig a folyók egyre gyakrabban törik át a gátjaikat.
Az Észak-Franciaországi területeken a legrosszab a helyzet. A veszélyeztetett területek olyan mértékben áztak fel az elmúlt időszakban, hogy azt az elavult védelmi rendszerek már nem képesek megfelelően kezelni. Az áradások okozta problémák leküzdésére az ország minden tájáról és a szomszédos Hollandiából is szivattyúkat hoztak a térségbe. A helyzet megoldásán dolgozók emberfeletti küzdelmet folytatnak, de sok esetben ez sem elég, és az emberi életeket csak evakuálással tudhatják biztonságban.
Az Egyesült Királyságban is az elhanyagolt infrastruktúra okozza az elemeknek való kitettséget. A megrongálódott árvízvédelmi művek, a folyók rossz kezelése és a rossz talajminőség is tovább rontja a kialakult helyzetet. Egyetértés van abban, hogy az Uniónak a közeljövőben meg kell oldani az árvízvédelmi rendszerek korszerűsítését.
Az éghajlatváltozás hatására a jelenleginél is súlyosabb árvizek várhatók a közeljövőben. Ahogy a bolygó felmelegszik, a csapadékmennyiség is növekszik. A szakértők szerint a felmelegedés minden egyes Celsius fokára a légkör 7 százalékkal több vízgőzt képes megtartani, ami tovább növeli a heves esőzések esélyét.
Bár hazánkban megtörtént már a folyók áradásának tetőzése, és lassú apadás indult az elmúlt héten, nálunk is szokatlanul korán érkezett az első hullám, és a hozzáértők szerint ezt még további hasonlók fogják követni az év során.