Az elmúlt napokban Magyarroszág teljes lakossága megtapasztalhatta a tartós hőhullámot, sőt, a hőség egyelőre továbbra is velünk marad, a héten legalábbis biztosan, de a távolabbi előrejelzések szerint is még egy jó darabig készülhetünk a 30 Celsius feletti hőmérsékletre.
Tény, hogy nyár van, ettől függetlenül egyre gyakoribbá válnak a hosszan tartó hőhullámok, amelyek bizony a klímaváltozás bőrünkön érzékelhető hatásai közé tartoznak. Hatalmas léptékű, globális összefogásra van szükség, hogy a további melegedést el tudja kerülni az emberiség, addig viszont csak a különféle praktikák maradnak, a kánikula elleni védekezés egyetlen formájaként.
A tartós hőség komoly megterhelést jelent a szervezet számára (Fotó: healthvermont.gov)
A hőség a városokban a legkevésbé elviselhető, mivel itt kialakulhatnak az úgynevezett városi hőszigetek, azaz olyan területek, ahol a hőség megreked a magasabb épületek között, illetve a hőt beszívó aszfalt és beton felületek sokáig sugározzák vissza a külvilágba a meleget, így a hőszigetek nehezebben hűlnek le a hőmérséklet enyhülését követően.
A Euronews vizsgálta meg, hogy melyik európai nagyvárosok védekeznek példamutató módon a hőség ellen, illetve, milyen módszerekkel. Lássuk, hová lehet fordulni pozitív példákért.
Bécs "hűvös utcákkal" készült a kánikulára
Az osztrák főváros jelenleg a világ legélhetőbb városának is számít, az Economist Intelligence Unit által összeállított Global Liveability Index szerint. Emellett, a klímaváltozás elleni küzdelemre is már hosszú ideje készülnek: először 1999-ben fogadtak el klímaügyi tervezetet, 2018-ban pedig az európai városok között elsőként stratégiát alakítottak ki a városi hőség észlelésére és mérséklésére.
Ennek egyik eszköze a #CooleStraße projekt, amelynek keretében több árnyékos utcát lezártak a forgalom elől, hogy a gyalogosok ott végigsétálva hűsölhessenek. A hőség elleni küzdelmet párakapukkal is segítik.
Bécsben emellett komoly kerékpárút-fejlesztésbe is fogtak, hogy minél többen pattanjanak két kerékre a hőséget fokozó autók helyett. Az osztrák főváros vezetése pedig vállalta, hogy minden évben legalább 4500 új fát ültetnek el.
Megőriztek, felújítottak és újra üzembe állítottak olyan megoldásokat is, amelyek már évtizedek óta, sőt akár egy évszázaddal ezelőtt is jól működtek: Bécsben több mint 1000 ivókút várja a szomjas járókelőket, a városvezetés pedig komoly felújítási programmal városi uszodák egész hálózatát hozta rendbe - ezek közül az elsőket még az 1920-as években építették.
Frankfurt szélcsatornákkal enyhíti a hőséget
A több mint 763 ezres nagyváros Németország legmelegebb települései közé tartozik, így minden eszközzel igyekeznek élhetőbbé tenni a környezetet a lakók számára. Ennek egy része a nagyjából kétszázezer, sorszámmal ellátott, az önkormányzat által nyilvántartott fa, amelyek, egy közelmúltban publikált kutatás szerint akár 12 fokkal is képesek mérsékelni a hőséget a nyári napokon.
Heatwave, you say?
— Jon Burke FRSA 🌍 (@jonburkeUK) July 20, 2022
Now, if only there was a quick, easy, and relatively cheap solution, that could also deliver other benefits such as reduced crime and improved mental and physical health for our citizens...🤔 pic.twitter.com/WuAicLhIaV
Emellett a városképet is alaposan át kellett rendezni, hogy a környező területekről hűvösebb levegő áramolhasson Frankfurt térségébe. Ennek érdekében - többek között - a várost átszelő Nidda folyó mentén szellőztető folyosókat (Luftleitbahn) hoztak létre. Ezek lényege, hogy a területén nincsenek magas épületek, sem nagyobb facsoportok, így gyakorlatilag a város légcserélőjeként működik. A folyóparti folyosón például másodpercenként 40 ezer köbméter hűvös levegő tud átfolyni a városon a nyári éjszakákon.
A fotó bal oldalán látható a Nidda folyó partján kialakított zöld folyosó (Fotó: Unsplash/Igor Flek)
Az építkezési szabályozást is megváltoztatták a hőség elleni küzdelem kedvéért. Ennek értelmében bizonyos típusú épületeknél kötelező a zöld tető, azaz a növényekkel borított tető kialakítása - a hidegtető egyik lehetséges formája. Egy-egy ilyen tetőmegoldás akár 40 fokkal (!) hűvösebb tud maradni, mint egy fekete tetővel fedett éület.
A zöld tetőnek rengeteg pozitív hatása van: védik az épületeket, hozzájárulnak a szigetelés hatékonyságához és meggátolják a felmelegedést, amivel még költségeket is meg tudunk takarítani. Emellett elnyelik a zajt, megszűrik a szálló port, a heves esőzés káros hatásaitól pedig megvédik az épületeket
- mondta Lara-Maria Mohr, a helyi környezetvédelmi hivatal munkatársa.
Madrid klímamenedékekkel segíti a tűzforró napok elviselését
Spanyolországban kisebb meglepetést okozott a forróság, mint Európa északibb részein, azonban a múlt héten mért 40,7 fokos melegrekord (az előzőt 2021. augusztusában mérték) azért ott is durvának számít: egy madridi utcaseprő múlt szombaton kapott halálos gutaütést munka közben. Ennek hatására a köztisztasági dolgozókat és más városi alkalmazottakat tömörítő szakszervezetek kiharcolták, hogy 39 fok felett felfüggeszthessék a munkát.
A spanyol fővárosban kedvezményt adnak az uszodai belépők árából
(Fotó: Unsplash/Brian Matangelo)
A hőség azonban aránytalanul érinti a rosszabb anyagi körülmények között élőket - akárcsak a hazai energiahelyzet: a rezsicsökkentés feladását jelentő módosítás miatt éppen azok fizetnek majd nagyon sokat, akik amúgy sem engedhették meg maguknak, hogy lakóhelyüket energiahatékonysági, szigetelési szempontból korszerűsítsék. Madridban hasonló a helyzet: ezért a város vezetése a hőhullámok idején megnyitja a klimatizált középületek kapuit a lakók előtt, illetve komoly támogatással segíti, hogy a városlakók igénybe vegyék a közösségi uszodák szolgáltatásait.
2019-ben pedig ambiciózus tervet fogadtak el, amelynek értelmében 75 kilométer hosszú zöld sávval veszik körbe a spanyol fővárost. Bár ez a projekt még folyamatban van, bizonyos helyeken máris érezni a pozitív hatásait: vannak helyek, ahol már a mostani hőhullám idején is 2 fokkal alacsonyabb hőmérsékleteket mértek.