Az elmúlt napokban Magyarország is kapott némi ízelítőt abból, mi vár ránk a nyáron. Bár természetesen a júniustól augusztusig tartó időszakban mindenki a napsütésnek és a melegnek örül, a hosszan tartó hőség komolyan megviseli a szervezetünket - különös tekintettel az idősekre, terhes nőkre, csecsemőkre, illetve a mélyszegénységben élőkre nézve.
A kánikula különösen a városokban tud elviselhetetlen lenni, különösen azokon a területeken, ahol kivágták a fákat, a zöldterületek helyét pedig letérkövezték. A lombkoronák ugyanis igen hatékonyan képesek csökkenteni a forróságot: amikor az aszfaltozott úttest hőmérséklete az 50 fokot is meghaladja, a fák árnyékában ennél akár 15-20 fokkal is hűvösebb lehet.
A hőhullámok miatt globálisan 17 milliárd évet veszítünk el az életünkből - képünk illusztráció
(Fotó: portlandoregon.gov)
A Nemzetközi Vöröskereszt nemrég arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a tartós hőhullámok évente körülbelül 480 000 ember halálát okozzák, noha ez elkerülhető lenne - írja a Euronews. Egy korábbi kutatás rámutatott, hogy 1991 és 2018 között a hőség miatti halálozások több mint egyharmadát az emberi tevékenység által előidézett felmelegedés számlájára lehet írni.
A hőhullámok a klímaváltozás csendes gyilkosai, holott ennek nem kellene így lennie. A legtöbb hőhullámot napokkal vagy hetekkel előre jelzik, így bőven lenne idő felkészülni és értesíteni, megvédeni a legsérülékenyebb embereket
- hangsúlyozta Francesco Rocca, az International Federation of Red Cross and Red Crescent (IFRC) elnöke.
A helyzet aggasztó, a Vöröskereszt információi szerint világszerte ötmilliárd ember él olyan területeken, ahol előfordulhatnak hőhullámok, ám ezek negatív hatásait a megfelelő korai figyelmeztető rendszerek megléte esetén lehetne kezelni.
Hogyan készülhetnek a városok a hőhullámokra?
Az előrelátó várostervezés sokat segíthet, de szerencsére akár utólag is lehet enyhíteni a hőhullámok káros hatásait.
A jó hír, hogy léteznek egyszerű és olcsó lehetőségek, ameylekkel a hatóságok megakadályozhatják a szükségtelen haláleseteket
- mutatott rá Rocca.
A Nemzetközi Vöröskereszttel együttműködő C40 Cool Cities Network például nemrég közzétette urban cooling toolbox kézikönyvét, amelyben különféle módszereket ajánlanak a városi hőség csökkentésére. Ezek többsége valóban viszonylag egyszerű megoldásokat sorol fel, a fák ültetésétől a hidegtetők alkalmazásán és az ivókutak telepítésén át a megfelelő kommunikációig és persze politikai döntésekig.
Az ilyen és ehhez hasonló megoldások óriási hatással lehetnek a városokra. Szerencsére egyre több helyen alkalmaznak hasonló megoldásokat, Miamitől Mumbai-ig, Athéntől Abidjanig. A hálózatunkhoz tartozó polgármesterek egyre több zöld felületet hoznak létre, kiterjesztik a hidegtető-programokat és olyan lépéseket tesznek, amelyek növelik a városok ellenállóképességét az egyre fokozódó hőhullámokkal szemben. Azonban, ahogy a klímaválság fokozódik, sokkal több hasonló lépésre lenne szükség a kockázatok csökkentése érdekében
- mondta Mark Watts, a C40 Cities Climate Leadership Group ügyvezető igazgatója.
A hőhullámok elleni védekezés nem kerül sokba, viszont rengeteg emberéletet menthet meg
(Fotó: Unsplash/Ani Kolleshi)
A Vöröskereszt a hasonló megoldások népszerűsítése érdekében június 14-ét nevezte ki a hőség elleni cselekvés napjává (Heat Action Day).
A klímaválság a világ minden térségében humanitárius katasztrófákat idéz elő. Ha a városok és közösségek jobban felkészülnek, a szélsőséges időjárásnak nem kell katasztrófával és tragédiával járnia.